- Milyen változások lesznek a 2021-es évben adózási szempontból? Változnak-e, és ha igen, akkor miben a járulékfizetési kötelezettségek?

- Ez már jó ideje megszokott, hogy az új esztendõ beköszöntével új adójogszabályok is hatályba lépnek. Nincs ez másképpen idén sem. Terjedelmes az adóváltozások listája, valamennyit felsorolni felesleges és kiváltképpen unalmas is volna a Kedves Olvasóknak, ezért inkább csak figyelemfelhívás jelleggel szemezgetnék a legfontosabb változások közül.

- Összesen tizennégy esztendõt töltött el köztisztviselõként a TB és a NAV kebelén belül az adózás világában, így bõven van rálátása a változásokra. Menjünk akkor szépen sorban. Személyi jövedelemadó.

- Az SZJA esetében fontos változás, hogy a „súlyosan fogyatékos személyeket” megilletõ személyi kedvezmény összevont adóalapot csökkentõ kedvezménnyé válik. A jogosultsági feltételek és a megspórolható kedvezmény összege nem változik. Errõl továbbra is szakorvosi vélemény szükséges a kedvezmény igénybevételéhez. A módosítás megszünteti a munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatás (cafeteria) adókötelezettségével összefüggésben meghatározott ún. rekreációs keretösszegek közötti különbséget. 2021. január 1-jétõl minden munkáltató esetében egységesen évi 450 ezer forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része minõsül egyes meghatározott juttatásnak. Ugyanakkor könnyebb lesz az adótartozások rendezése is. A magánszemélyek évente egyszer, félmillió forint helyett egymillió forintig igényelhetik a 12 havi automatikus részletfizetési kedvezményt. A könnyítések érintik az szja-bevallást is, és már a májusban benyújtandó 2020-ról szóló bevallásban - kétszázezer forint helyett - félmillió forintos tartozásig, hat hónap helyett szintén 12 hónapra kérhetõ a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulási adóra a pótlékmentes részletfizetés.

- A társasági adó.

- Ennél az adónemnél például a személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét a korábbiaktól eltérõen már nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterû személygépkocsi esetében.

Marczali Zoltán szerint igencsak terjedelmes az 2021-es adóváltozások listája      Fotó: MASC PR 

- Kisvállalati adó.

- A KIVA árbevételi korlátja és mérlegfõösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszûnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik. A pénzügyi kormányzat ezzel az intézkedéssel próbálja a KIVA-t még szélesebb adózói kör számára vonzóvá tenni. Igazából a kisvállalati adó arra hivatott – és a KATA adózási mód korlátozása is e felé mutat – hogy a béreket a cégek egyre inkább kifehérítsék. A mértéke 11 százalék lesz jövõ január 1-tõl. Ráadásul az eszerint adózó cégeknek mindent ugyanúgy kell könyvelnie, mint a társasági adó alatti adózási mód esetén, de a fizetendõ adó mértékét nem az adózás elõtti eredmény alapján kell kiszámolni, hanem a személyi jellegû kifizetések után kell fizetni. Tehát mindegy, hogy a cég veszteséges, vagy nyereséges, a KIVA összegét nem befolyásolja, mivel az adót nem ebbõl számítjuk, viszont kiváltja a társasági adót, valamint a munkabérek után a munkáltató által fizetendõ adókat, járulékokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkavállalók munkabére után fizetendõ adókkal és járulékokkal szemben a KIVA hat százalékos adóelõnyt jelent. Ugyanakkor az is tény, hogy a társasági adózással szemben 2% adóhátrányt jelent az osztalék összegére vonatkoztatva.

- Általános forgalmi adó

- A módosítás szerint 2021 második felétõl az adóhatóság készíti el a hozzá beérkezõ számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfa bevallás tervezetét (eÁfa), tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit. Az eÁfa – az eSZJA-val ellentétben – csak az érintett adózók aktív közremûködésével minõsülhet bevallásnak, az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges. A módosítás alapján 2021. január 1-jétõl lehetõvé válik az adóalap utólagos csökkentése azon behajthatatlan követelések vonatkozásában is, amelyek esetében a vevõ (adós) nem minõsül áfaalanynak. Ez azt jelenti, ha a vevõ magánszemély volt, de nem fizette ki a számláját, akkor a számlakiállítónak utólagosan a ki nem fizetett számla áfáját vissza lehet kérni. Az építési vállalkozók nagy örömére 2021-tõl visszavezetésre kerül az új lakások értékesítése esetében az 5%-os áfa, de ennek a pontos háttérszabályozása még várat magára.

Marczali Zoltán úgy véli, a kisadózók esetében a szigorításokra azért került sor, mert az adózók egy része visszaélt a KATA adózási mód adta egyszerûbb és kedvezõbb adózási lehetõséggel      Fotó: MASC PR

- Az egyik legnépszerûbb adózási fajta a vállalkozók körében a KATA. Itt jelentõs szigorítások lesznek az eddigiekhez képest. Miért kellett ezeket a szabályokat meghozni?

- A miértre hivatalos választ nem tudok adni, csak a magánvéleményemet tudom elmondani: az adózók egy része – elõfordult, hogy csaknem teljes iparágak – visszaélt a KATA adózási mód adta egyszerûbb és kedvezõbb adózási lehetõséggel, mely természetesen nem kerülte el a jogalkotók figyelmét sem. Ennek eredményeként bizony 2021. január 1-tõl jelentõsen szigorodik a KATA szabályozása. Ha a belföldi székhelyû kifizetõ – azaz aki a KATA-s számláját befogadja – olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetõnek a juttatás után a juttatás hónapját követõ hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékû adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A bevallásban pedig köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét. Ha a belföldi kifizetõ a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétõl összesítve 3 millió forintot meghaladó összegû bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegû juttatás után 40 százalékos mértékû adót fizet. Mindkét esetben a számla befogadóját és kifizetõjét terheli az adó befizetése. Utóbbi esetben a belföldi kifizetõ az adót elsõként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelõzõen az említett juttatási értékhatárt átlépte. Külföldi kifizetõ esetén viszont ezek az adóterhek a kisvállalkozókat terhelik. Amennyiben a KATA-s vállalkozásnak a fentiek alapján adót kell fizetnie, akkor köteles az adóévet követõ év február 25-éig havonkénti és kifizetõnkénti bontásban bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételrõl, továbbá nyilatkozni a bevételt juttató személy nevérõl és címérõl. Fontos rendelkezés, hogy ha van egy KATA-s vállalkozásnak 10 partnere, és abból csak egynél haladja meg az éven belüli számlázása a 3 millió forintot, akkor a többi 9 partnerének még további, összesen 12 millió forint összegig számlázhat, feltéve, hogy egyiknél sem haladja meg az összes számla értéke az éves 3 millió forintot. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40 százalékos adó nem mentesíti a kisadózót a tételes, havi 75.000/50.000/25.000 forint adófizetés alól. Megszûnik annak lehetõsége is, hogy egy személy egynél több KATA-s vállalkozásban jelen legyen. A legelõször létrejött kisadózói státuszt hagyja meg a NAV, a többit pedig határozattal törölni fogja 2021. január 1-jei hatállyal.

- Az új KATA-rendelkezések mennyire védik a munkát szerzõdéses jogviszonyban végzõ kisadózót abban az esetben, ha a megbízó az új terheket – 3 millió forint feletti rész esetén – át szeretné terhelni azt a munkavállalókra?

- Elvileg a megbízónak semmilyen lehetõsége nincsen a plusz terhek áthárítására, ugyanakkor megválogathatja, hogy milyen vállalkozókkal köt szerzõdést. Van tudomásom olyan multicégrõl, aki kvázi megtiltotta a vele kapcsolatban álló vállalkozóknak a KATA adózási mód választását.

A nyugdíjcélú megtakarítás az egyik legbiztosabb adócsökkentési lehetõség, ugyanis ezeket megtakarításokat 20 százalékos adóvisszatérítéssel támogatja az állam      Fotó: MASC PR

- A helyi adó.

- Mintegy nyolcszázezer vállalkozás esetén a felére csökken jövõre a helyi iparûzési adó maximális mértéke. Maximum egy százalék helyi iparûzési adóval számolhatnak 2021-ben az egyéni vállalkozók, az egyéb vállalkozó magánszemélyek (például az õstermelõk) és azok a kkv-k, amelyeknek összes foglalkoztatotti létszáma 250 fõnél kevesebb és az árbevétele vagy a mérlegfõösszege legfeljebb négymilliárd forint. A hatályos szabályozás szerint az iparûzési adóalap-megosztás ún. eszközérték alapú megosztási módszere alapján a gépjármûveket annál a telephely szerinti településnél kell figyelembe venni, ahol azokat jellemzõen tárolják. Nos, ez is módosul 2021-tõl, ugyanis január 1-tõl a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparûzési adóalap-megosztásnál ezeknek a gépkocsiknak az eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegû ráfordítás arányában kell kimutatni. Az eddig az önkormányzatokhoz befolyó gépjármûadó esetében fontos változás lesz jövõ évtõl, ugyanis a költségvetési törvény értelmében az ebbõl származó bevétel 2021-tõl teljes egészében a központi költségvetést illeti meg, azaz az önkormányzatoknak ezen adónembõl érdemi bevételük nem lesz. Magát az adót továbbra is félévente, két egyenlõ részletben – 2021-ben kivételesen április 15-ig, a késõbbiekben március 15-ig, valamint szeptember 15-ig – kell megfizetni.

- Milyen adócsökkentési lehetõségek maradtak magánszemélyek számára 2021-tõl?

- A nyugdíj elõtakarékosság jó megoldásnak tûnik több szempontból is, hiszen a jelenlegi gazdasági elõrejelzések szerint a magyar nyugdíjrendszer 10-15 éven belül várhatóan nem fog tudni számunkra a megélhetéshez megfelelõ mértékû nyugdíjat biztosítani, ezért létkérdés ma már tulajdonképpen mindenki számára a nyugdíjcélú öngondoskodás. Az állam, szintén felismerve a nyugdíjrendszer veszélyeztetettségét és az öngondoskodás jelentõségét, a nyugdíjcélú megtakarításokat 20 százalékos adóvisszatérítéssel támogatja. Nagyon fontos változás, hogy a személyi kedvezményt ezentúl nem adókedvezményként, hanem az összevont adóalapot csökkentõ kedvezményként lehet érvényesíteni a minimálbér harmadáig száz forintra kerekítve, ugyanakkor az igénybevétel feltételei változatlanok maradnak. Az egyszerûbb jogalkalmazás miatt az szja-ban az adóalap-kedvezmények érvényesítési sorrendje jövõre változik: elsõként a négy vagy több gyermeket nevelõ anyák kedvezménye vehetõ igénybe, majd a személyi kedvezmény, az elsõ házasok kedvezménye, végül a családi kedvezmény és a családi járulékkedvezmény.

A papíralapú számlázás természetesen lehetséges 2021-ben is, de a szakértõ véleménye szerint meg vannak számlálva a napjai       Fotó: MASC PR

- A 2020. július 1-vel kötelezõ online számlázás esetében van-e változás 2021-ben?

- A valós idejû számla adatszolgáltatást 2018. július 1-én vezették be. Ez bõvült ki 2020. július 1-vel, illetve 2021. január 1-tõl tovább bõvül a NAV online adatszolgáltatásra kötelezettek köre. Az új jogszabály-változás az adatok strukturális módosulásai miatt újabb fejlesztési kötelezettséget jelent a számlázó programok készítõi számára. A NAV már publikálta a 3.0-ás verzió informatikai sémáját és mûszaki leírását, így a legtöbb számlázóprogram már képes az új típusú adatszolgáltatásra. 2021-tõl számlázáskor különbséget kell tenni a magánszemély és nem magánszemély vevõk között. Tehát belföldi vagy közösségi adóalany esetén a számlán és az adatszolgáltatásban a névnek, címnek és adószámnak (közösségi adószám) is szerepelnie kell. Nem közösségi adóalany esetén a számlán és az adatszolgáltatásban a nevet és címet is kötelezõ feltüntetni. Az adószám nem kötelezõ adat, de megadható. Nem adóalany és nem magánszemély vevõ esetén a nevet és a címet kötelezõ feltüntetni a számlán és az adatszolgáltatásban is. Magánszemély vevõ esetén a számlán a nevet és címet is fel kell tüntetni, az adatszolgáltatásban viszont nem szerepelhet. A jogszabály-változás január 1-tõl lép életbe, a jelenlegi információk szerint azonban áprilisig nem számíthatnak szankciókra azok a vállalkozások, akik nem az újítások szerint szolgáltatnak adatot. A rendszer megfelelõ mûködtetéséhez azonban ajánlott már januárban átállni.

- Papíralapú számlázás lehetséges-e még jövõre?

- Papíralapú számlázás természetesen lehetséges 2021-ben is, de véleményem szerint meg vannak számlálva a napjai, hiszen a havi egy-két számlát kibocsátó vállalkozók számára is rendelkezésre állnak ingyenes, vagy kedvezõ árú online elérhetõ számlázóprogramok.

- Mit tegyenek, tehetnek azok, akik munkanélküliek, de szeretnék, ha bent maradnának az ellátórendszerben?

- Amennyiben a biztosítási jogviszony – ilyen például a munkaviszony – a megszûnését megelõzõen megszakítás nélkül legalább negyvenöt napig fennállt, akkor a belföldinek minõsülõ személy orvosi ellátásra való jogosultsága további negyvenöt napig marad fenn. Amennyiben a passzív jogon való ellátási jogosultság már megszûnt, a regisztrált álláskeresõ az álláskeresési ellátás – álláskeresési járadék vagy nyugdíj elõtti álláskeresési segély – alapján jogosult orvosi ellátás igénybevételére. Fenti támogatások lejárta után igényelhetõ az aktív korúak ellátása, amelynek folyósítási idõtartama alatt az igénybe vevõ orvosi ellátásra szerez jogosultságot. Annak, aki a fenti jogcímek egyike alapján sem jogosult orvosi ellátásra, egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege 2021. január 1-tõl havi nyolcezer forint lesz. A fizetésére kötelezettnek az adóhatósághoz kell bejelentkeznie.