- Úgy tûnik, az idei esztendõben megfordul végleg a trend, és a korábban divatos lakásbérlés helyett inkább ingatlanvásárlás lesz a jellemzõ…

- Nemrég olvastam egy felmérést, amibõl egyértelmûen látszik, hogy valóban fordulóban van a trend, és például a fiatalok a különbözõ állami támogatásnak, otthonteremtési programnak köszönhetõen nem bérleti díjra, hanem inkább a kedvezõ kamatozású hitelek törlesztésére fordítják a pénzüket, azaz inkább saját ingatlant vásárolnak a bérlés helyett. Mi is tapasztaljuk, hogy az elmúlt két évben az elsõ lakásvásárlók egyre nagyobb számban jelentek meg az ingatlanpiacon.

- A nyilvánosságra került adatok alapján azt látni az ingatlanpiacon, hogy a fõvárosi árak visszatérnek a megfizethetõbb tartományba, miközben a többi településen – elsõsorban a nagyobb városok vonzáskörzetében – jobban kitart a lakáspiaci lendület. Meddig tarthat mindez?

- Egy biztos, az agglomerációban nõttek meg elsõsorban. Például, ha veszünk, mondjuk egy új építésû veresegyházi ingatlant, amelyért 2020 nyarán 60 millió forintot kértek, az jelenleg már 70 millió Ft körül mozog. A magyarázat egyszerû, ugyanis az építési telkek árai emelkedtek, hiszen az új építésû ingatlanokra a már említett kedvezmények miatt nagyobb arányú fizetõképes kereslet alakult ki. Ráadásul a telkek is vészesen fogynak, így szinte harc alakul ki az építési vállalkozók között értük. A Budapesthez közeli települések már telítettek, a hullám egyre távolabb tolódik. Nincs már messzebb az az idõ, amikor területileg találkozni fog az agglomerációs és a falusi CSOK. Hogy meddig tarthat mindez? Nos, a lendület a jelenlegi támogatási rendszer fenntartásáig mindenképpen megmarad.

Gázsity Milán szerint az építési telkek árai emelkedtek, hiszen az új építésû ingatlanokra a különbözõ  kedvezmények miatt nagyobb arányú fizetõképes kereslet alakult ki     Fotó: 10perc.hu

- Januártól újabb és újabb változások érintették az ingatlanpiacot. Mennyire lesznek hatással a vásárlási kedvre az idén bevezetett új kedvezmények? Gondolok itt elsõsorban az új építésû ingatlanok értékesítési áfája 27 százalékról 5 százalékra csökkenésére, a családi otthonteremtési kedvezményre, az illetékfizetésben beállt változásokra, valamint az otthonfelújítási támogatásra…

- Már január 2-án berobbant a piac, úgyhogy a felsorolt változások egy kivételével maximális mértékben hatással vannak az ingatlanpiacra. Ez az egy kivétel az Áfa-csökkenés. Ez az összeg valószínûleg a vállalkozók zsebében fog maradni. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az õ hasznuk lesz minden, ugyanis a már említett telekár növekedés, az építõanyag árak és a szakemberek bérének emelkedése a jelentõs részét elviszi. Megemlítenék még egy jelentõs támogatást, amely az adás-vételi ügylet lezárását követõen vehetõ igénybe: ez pedig a bruttó vételár utáni 5% visszaigénylése, a vásárló számára, ami a jelenlegi áraknál több millió forint is lehet.

- Mely ingatlanok most a legnépszerûbbek a piacon?

- Jelenleg egyértelmûen az ikerházak a legnépszerûbbek a piacon, egyrészt a vásárlók, másrészt az építtetõk részérõl is. Egy telekre épül fel két ház, de manapság már az építtetõk is törekednek arra, hogy ne közös fal mentén találkozzanak az ingatlanok, hanem a garázs vagy a tároló mentén. Második helyen a sorházak vannak, ám már itt is egyre több az olyan ingatlan, amely esetében a beállónál, esetleg a tárolónál érintkeznek egymással a házak. Ezután jönnek a családi házak. Bármilyen furcsa, a tapasztalataink alapján mára már nem a telek mérete számít, hanem az ingatlan alapterülete, de fõleg a szobaszám a lényeg. A fiatalok körében népszerûek az olyan 60-80 négyzetméteres társasházi lakások, amelyek a fõváros vonzáskörzetében még mindig olcsóbbak, mint a fõvárosban, és például ugyanazért az árért nagyobb szobaszámmal rendelkezõ lakást tudnak venni. Nem mehetünk el a jelenlegi járványhelyzet és a korlátozások okozta nehézségek mellett sem. A bezártság miatt az erkélyes, teraszos, esetleg kiskertes lakásokat, házakat keresik elsõsorban.

Jelenleg egyértelmûen az ikerházak a legnépszerûbbek a piacon, egyrészt a vásárlók, másrészt az építtetõk részérõl is      Fotó: 10perc.hu

- Mennyire alkalmazkodik a jelzáloghitelek piaca a változásokhoz? Miként alakul manapság egy lakáshitel és milyen százalékban veszik ezt igénybe a vásárlók?

- Jelenleg az önerõ, CSOK, babaváró és piaci hitel kombinációja a legjellemzõbb a piacon. Tízbõl legalább négyen úgy mennek el ingatlant nézni, hogy közben árulják még azt, amiben élnek. Vannak olyanok is, akik elõbb találják meg álmaik otthonát és addig, amíg a régi ingatlant nem tudják eladni, áthidaló megoldásként hitelt vesznek fel, amit aztán végtörlesztenek, amint sikerül túladniuk a lakásukon vagy házukon. A CSOK és a babaváró hitel egyben önerõ is lehet egy ingatlan megvásárlásakor, ami nagy segítség az önerõvel nem rendelkezõk számára. Ezek a támogatások természetesen csak megfelelõ életkorig vehetõk igénybe.

- Mennyire volt hatással az ingatlanpiacra az, hogy az ingatlanok egy részét külföldi cégek vagy magánszemélyek vásárolták meg 2019 végéig? Növekedett-e emiatt például a bérbe vehetõ lakások száma?

- Az airbnb lakások száma nõtt meg elsõsorban az ingatlanpiacon és ez kis híján bedöntötte az albérletpiacot, hiszen olcsóbbak voltak. Mind a hazai, mind pedig a külföldi bérlõk inkább ezt a formát létesítették elõnyben, sõt, már a szállodák forgalmát is veszélyeztették. Különbözõ jogszabályok módosításával azonban a kormány közbelépett és ez, valamint a kialakult járványhelyzet miatt visszaesett a turizmus, valamint jóval kevesebb külföldi maradt itt, aki egyébként munkavállalóként lakást bérelt. Mindenesetre azt érezni jelenleg, hogy van kínálat és kereslet az albérleti piacon és szépen lassan ismét elindultak felfelé az árak.

A legfrissebb döntés értelmében a megújuló energia felhasználási kötelezettségét az új ingatlanok esetében kitolták fél évvel, ám a legtöbb ház ettõl függetlenül már így épül      Fotó: 10perc.hu

- A magyarországi ingatlanok tulajdonosainak 84 százaléka véli úgy, hogy otthona energiahatékonysági szempontból felújításra szorul. Idéntõl például már teljesen más szabályok alapján lehet házakat, lakásokat építeni. Mennyire drágítja meg az ingatlanokat mindez?

- Ha egy nem új építésû ingatlan gazdát cserél, kötelezõ az eladónak energetikai tanúsítványt csináltatnia, ami pont az adott ingatlan energetikai hatékonyságáról szól. Egyébként a legfrissebb döntés értelmében a megújuló energia felhasználási kötelezettségét az új ingatlanok esetében kitolták fél évvel, ám a legtöbb ház ettõl függetlenül már így épül. Ez azt jelenti, hogy az elhasznált energia 25 százalékát megújuló energiából kell hasznosítania az ingatlannak, amit az építtetõk leggyakrabban három féle képpen teljesítenek: invetreres, azaz hûtõ-fûtõ fali klímákkal, hõszivattyúval vagy tetõn elhelyezett napelemekkel. Ezek közül egyébként a klíma kerül a legkevesebbe, a napelem a legelérhetõbb, így a legnépszerûbb is, míg a hõszivattyú költsége kiváltja a klíma és a kazán bekerülési árát, hiszen egyszerre képes hûteni és fûteni is. Természetesen vannak olyan energiahatékonysági lehetõségek, amelyek még jobbak, még többet tudnak, ám azok bekerülési költsége jóval magasabb, és ezek alkalmazása viszont felvinnék az ingatlanok árát. Az említett megújuló energiát hasznosító megoldások típusától függõen drágul az ingatlan ára, amit az építési vállalkozók beleépítenek az árba.

Tízbõl legalább négyen úgy mennek el ingatlant nézni, hogy közben árulják még azt, amiben élnek     Fotó: 10perc.hu

- A budapesti irodapiac 39 ezer négyzetméterrel nõtt tavaly a negyedik negyedévben, de bizonyos növekedés tapasztalható más városokban is. Egyáltalán szükséges ennyi iroda, van erre igény? 

- Ez egy kifejezetten érdekes kérdés. Noha az irodapiac napi helyzetével nem vagyok tisztában, az azért elmondható, hogy elõbb vagy utóbb, de eljutunk odáig, hogy olyan magas lesz a kínálat, amit már nem lehet majd kihasználni. Ráadásul ez majd a bérleti díjakra is hatni fog, hiszen a nagy kínálat leviszi a bérleti díjakat is.