- Ha már egyszer meg lettek szólítva a sportközgazdászok, megkérdezném, szórta már a hamut a fejére, illetve vigyázzállásban elénekelte már azt, hogy az éjjel soha nem ér véget?

- Hát ez érdekes, az édesapám is ezt kérdezte egy-két napja. Nem venném magamra a külügyminiszter úr szavait, ugyanis sosem gondoltam felesleges beruházásoknak a sportlétesítmények építését, ám ezzel kapcsolatban mindig is fontos volt a racionális háttér megléte, a létesítmények fenntarthatósága. A sporttámogatások értékelését, ugyanúgy, mint minden mást a világon, nem szabad csak és kizárólag feketének vagy fehérnek látszatni. Kétségtelen tény, eddig nem voltak eredmények, így könnyebb volt a bírálat is, ugyanakkor most sem szabad abba a hibába esni, hogy mindent jó, ami a magyar sportban, a magyar labdarúgásban történik. Rengeteg jó elem van immár, de azt mindenkinek el kell fogadnia, hogy vannak még bõven javítandó dolgok. Az éneklésrõl csak annyit jegyeznék meg, én ezen már túl vagyok, hiszen 2016-ban úgy harmincezer honfitársammal együtt párszor elénekeltem már Marseille utcáin.

Szabados Gábor szerint a sportközgazdászok soha nem a sportlétesítmények építését támadták, hanem a fenntarthatóságukra hívták fel az illetékesek figyelmét     Fotó: 10perc.hu

- Azért elvitathatatlan a fejlõdés a magyar labdarúgásban, hiszen egymás utáni két Európa-bajnokságra kijutott a válogatott, feljutottak a legjobbak közé a Nemzetek Ligájában, illetve immár harmadik esztendeje van magyar klubcsapat valamelyik nemzetközi kupasorozat fõtábláján. Ez lenne az a bizonyos elsõ lépcsõ?

- Kétségtelen tény, ezek szép eredmények, de azt tudomásul kell vennünk, hogy sokkal jobbra vélhetõen nem számíthatunk. Ez a helyünk, ahol most vagyunk, és ezt kell stabilizálni. A válogatottnak minden alkalommal ki kell harcolnia az Eb-n való szereplést, illetve a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában ott kell egy magyar klubnak lenni minden kiírásban. Ha megnézzük a régiónkat, az egykori keleti blokkhoz tartozó államokat, akkor azt láthatjuk, maximum ez érhetõ el. A horvátok, a szerbek, a szlovének, a csehek, a lengyelek, a románok vagy a szlovákok sem tudnak ennél jobbat elérni klubszinten, de akár nyugodtan idevehetjük az osztrákokat és a svájciakat is. A felsorolt országok válogatottjainál is ugyanez a helyzet, maximum néhány esetben a világbajnoki részvétel is megvan.

- De 2018-ban a horvátok…

- Tudom, hogy ezüstérmesek lettek, de ha megnézzük az 1998-as bronzérmüket nem számítva õk sem értek el számottevõ eredményeket.

A klubfutball esetében jelenthetõ ki egyértelmûen, hogy a jelenlegi sportpolitika, a támogatások rendszere az, aminek köszönhetõ a fejlõdés     Fotó: 10perc.hu

- Kijelenthetõ az, hogy a sporttámogatásoknak, a létesítmények építésének köszönhetõ a labdarúgásunk ilyen szintû elõre lépése?

- Ami a klubfutballt illeti, ott kijelenthetõ, hogy a jelenlegi sportpolitika, a támogatások rendszere az, aminek köszönhetõ a fejlõdés. Azonban a válogatott esetében sokkal összetettebb a támogatások hatása. Ha megnézzük a jelenlegi csapatot, a legnagyobb sztárok egyetlenegy percet sem játszottak a magyar elsõosztályban, az új akadémiákról kikerült játékosok között kevés a meghatározó ember a mai keretben. És akkor még nem említettük azokat, akik kész játékosként érkeztek Magyarországra, majd a honosításuk után lettek a válogatott tagjai. De ugyanakkor tagadhatatlan, hogy ideális körülmények között készülhet a csapat a nagy feladatokra, így nem lenne igazságos, ha azt állítanánk, hogy a válogatott esetében semmilyen szerepe nincs a támogatási rendszernek a fejlõdésben.

- Egyre többször lehet hallani, olvasni azt, hogy most majd mind a válogatott, mind pedig a Fradi elkezdhetné ebben a mostani helyzetben visszatörleszteni a beléjük ölt állami milliárdokat. Tényleg realitás ez, vagy csak politikai fogás?

- Ez egy jó adag demagógia… A bevételeinek jelentõs részét leadózza az államnak mind a Magyar Labdarúgó Szövetség, mind pedig a Ferencváros, tehát ez az összeg már eleve visszafolyik az államkasszába. Kétségtelen tény, hogy a válogatott az Európa-bajnokságra való kijutásért eddig 9,25 millió eurót, megközelítõleg hárommilliárd forintot kap az európai nemzetközi szövetségtõl, az UEFA-tól. Ez a pénz aztán kiegészülhet majd további milliókkal, ha netán pontot, pontokat szerezz a csapat a csoportmeccseken. A Fradi eddig hét és fél milliárd forint bevételnél jár a Bajnokok Ligája fõtáblára kerülésért, amihez eddig 330 millió forint pontpénz biztosan hozzájön. De további pénzre számíthatnak a zöld-fehérek a jegybevételek után, hiszen két találkozón lehettek nézõk, illetve a különbözõ televíziós és marketing jogokból is csurran-cseppen. Jómagam úgy vélem, úgy 10-11 milliárd forintnál állhat majd meg a számláló, ez a reális jelenleg. Ez az összeg pont a kétszerese a csapat éves költségvetésének. Bevallom õszintén, ha a jelenlegi egészségügyi helyzetet nézzük, szerintem sokat dobna a futballsikereink elfogadottságán, ha ezekbõl az összegekbõl valamennyi százalékot a vírusellenes küzdelemre felajánlanának. Nagyon jó üzenete lenne, egyben kihúzná a méregfogát a sok kételkedõnek.

A szakember úgy véli, nagyon jó lenne az emberek felé annak az üzenete, ha a Ferencváros, illetve az MLSZ pár százalékot felajánlana a járványügyi küzdelemre a sikerekért kapott milliárdokból     Fotó: 10perc.hu

- Õszintén, lát erre szemernyi esélyt?

- Mivel nagyon fontos lenne a magyar labdarúgás megítélése miatt egy ilyen felajánlásnak, a válaszom igen, látok rá esélyt.

- Mit tenne a Ferencváros helyében a magyar labdarúgásban szinte elképzelhetetlen méretû bevétellel? Most persze a megmaradt milliárdokra gondolok…

- Azt mindenkinek tudomásul kell vennie, ha ezt az eredményt, mármint valamelyik kupasorozat fõtábláján való szereplést stabilizálni akarja a Fradi, akkor bizony tovább kell erõsíteni a csapatot. Bizony költeni kell egyre jobb, de még megfizethetõ játékosokra. Higgye el, nem az számít, hogy honnan érkezik valaki, hanem az, hogy mit tud. A képességeit kell nézni egy kiszemeltnek. Olyanokra van szükség, akik a mi bajnokságunknál erõsebb pontvadászatokban is tényezõk lennének.

- Lépjünk túl a magyar focin. Még sosem volt olyan a történelemben, hogy olimpiát és különbözõ világversenyeket kell tologatni, elhalasztani, és ezek egyelõre beláthatatlan következményekkel járhatnak. A jelenlegi egészségügyi helyzetben a sport milyen veszteségekkel élheti túl ezt a válságot?

- Sajnos nemcsak a sport, hanem minden ágazat jelenleg olyan helyzetben van, hogy olyan veszteségeket kell, hogy elszenvedjen, aminek egy részét már soha többé nem lehet visszahozni. Ugyanis ha a koronavírus holnapra teljesen eltûnne a világunkról, attól még a gazdasági válság itt maradna. Most minden a vírushelyzettõl függ, és bizony ha tavasszal nem indulhat újra minden, tovább fog mélyülni a válság, és ami már most látszik, hogy mindez jóval mélyebben érinti majd a gazdaságot, az emberek mindennapjait, mint a 2008-as. Úgy vélem, a legoptimálisabb forgatókönyv az lehet, ha a sport tavasszal beindulhat, az a gazdaságot is fel fogja pörgetni.

Ha stabilizálni szeretné a Ferencváros a jelenlegi helyzetét a nemzetközi mezõnyben, a sportközgazdász véleménye az, hogy nemzetközileg is erõsítést jelentõ játékosokat kell folyamatosan igazolnia     Fotó: 10perc.hu

- Mennyi idõ alatt küzdhetjük le a válságot?

- Ha bejön a legoptimálisabb forgatókönyv, akkor talán egy-két év alatt. Ha nem jön be, akkor bizony akár hosszú évekig is eltarthat mindez.

- A sportban is szinte minden sportág versenynaptárát át kellett írni idén…

- És jövõre ugyanez lesz. Van három nagy rendezvény, a labdarúgó-vb, a labdarúgó Európa-bajnokság és az olimpia, ami minden másnál elsõbbséget élvez. Ha ezeket meg lehet rendezni, utóbbi kettõt már egy esztendõvel minimum elcsúsztatva, akkor minden másnak ehhez kell alkalmazkodnia. Az eredetileg 2021-ben rendezendõ atlétika-világbajnokságot már áttették 2022-re. Azoknál a sportágaknál, ahol nem rendeznek minden évben világ-, vagy Európa-bajnokságot, ott könnyebb a helyzet. Ugyanakkor a 2022-es foci-vb télen lesz, és ez azt jelenti, van még idõ, erõltetett menetben meg lehet oldani a kontinentális selejtezõket és pótselejtezõket.

- Mekkora gazdasági káoszt okoz az országoknak az, ha egy világverseny elmarad, vagy akár csak egy évvel késõbb rendezhetik meg?

- Az átmeneti segítséget jelent, ha tologatják csak az eseményeket. Ám ott, ahol a beruházások ellenére nem lehet megrendezni az adott világversenyt, ott erõsebben fog a válság jelentkezni. Ugyanis a felépített létesítményeket fenn kell tartani, ráadásul az állagmegóvás is jelentõs pluszkiadást jelenthet.

Szabados Gábor szerint, ha tavasszal nem indulhat újra minden, tovább fog mélyülni a válság, és ami már most látszik, hogy ez jóval mélyebben érinti a gazdaságot, az emberek mindennapjait, mint a 2008-as     Fotó: 10perc.hu

- Futballmeccseken már szinte megszoktuk a zárt kapukat, ám az egészen döbbenetes lenne, ha az olimpiát is nézõk nélkül kellene megrendezni.

- Tény, furcsa lenne a nézõk nélküli olimpia, de ha nincs más megoldás, bizony meg kell hozni ezt a döntést. Jelenleg azt kommunikálja minden érintett, hogy jövõre lesz olimpia Tokióban, ám egyrészt márciusban is ezt mondták 2020-ról, másrészt majd tavasszal fog döntés születni ebben a kérdésben. Addig felesleges találgatni. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a turizmus visszaesése nagy érvágás lesz a rendezõ Japánnak, ugyanakkor egyszerûsítené a kiadásokat. Az infrastrukturális fejlesztések mindenképpen elkészülnek, így azok a polgári életben hasznosíthatóak lesznek. A pr-hatás gyengülhet, de ha a kialakult helyzetben mégis sikerülne problémamentesen megrendezni az olimpiát, az akár még jól is elsülhet a rendezõ számára.