Az Egyesült Államok újabb 800 millió dollár értékû katonai segítséget küld Ukrajnába - írta az RTL a Guardian alapján. A csomag, ha minden igaz, ENSZ-egyeményben tiltott kazettás lõszereket is tartalmaz.

A külügyminisztérium sajtóközleménye szerint a szállítmány több fajta precíziós lõszert, rakétákat, légvédelmi és harckocsi-elhárító eszközöket, valamint harci jármûveket foglal magába, és olyan DPICM-ek kategóriájába tartozó „rendkívül hatékony tüzérségi eszközöket, amelyeket az Egyesült Államok ezt megelõzõen nem küldött Ukrajna számára”.

A DPICM (dual-purpose improved conventional munition) úgynevezett kazettás lõszer, amely bevetésekor számos további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva a pusztító hatást. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója elmondta, hogy a lõszerekkel kapcsolatos aggályokról az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségeseivel és partnereivel.

Jake Sullivan azzal érvelt, hogy miközben Oroszország kazettás lõszert polgári lakosság ellen is bevet, addig az ukrán erõk, az ország területének védelmében használják majd, és minimalizálják a polgári lakosságot fenyegetõ kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog háborúba keveredni Oroszországgal, és nem bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvert ahhoz, hogy azt saját területén kívül használja fel.

2021-ben világszerte legalább 149 civil halt meg vagy sebesült meg a kazettás lõszer következtében     Fotó: The Guardian/Reuters

Az amerikai fegyverszállítmány bejelentése elõtt az ENSZ fõtitkára szóvivõ-helyettese útján közölte, hogy továbbra sem támogatja a kazettás lõszerek (cluster munitions) alkalmazását. Farhan Haq elmondta, hogy Antonio Guterres kiáll a kazettás lõszerek betiltásáról szóló ENSZ-egyezmény mellett (Convention on Cluster Munitions; CCM), amit 15 éve kötöttek, és amelyhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között nem szerepel az Egyesült Államok, Oroszország és Kína.

Mindenesetre a döntés alaposan megosztja a nyugati világot. Pénteken Németország megerõsítette, hogy ellenzi a kazettás lõszerek Ukrajnába küldését. Jens Stoltenberg, a NATO fõtitkára kijelentette, hogy a katonai szövetség nem foglal állást a kazettás lövedékekkel kapcsolatban, ezt egyénileg kell megtennie a szövetségeseknek.

Az emberi jogi szervezetek azonban élesen bírálták az elnök döntését, és megjegyezték, hogy a Cluster Munition Monitor szerint 2021-ben világszerte legalább 149 civil halt meg vagy sebesült meg a kazettás lõszer következtében. Paul Hannon, a taposóaknák betiltásáért és a kazettás lövedékek koalíciójának kormányzótanácsának alelnöke szerint a Biden-adminisztráció döntése hozzájárul az ukrán civilek szörnyû szenvedéseihez az elkövetkezõ években.

Ilhan Omar demokrata kongresszusi képviselõ – aki a nemzeti védelmi engedélyezési törvény kazettás lõszerek értékesítését tiltó módosításának társvezetõje – azt mondta: „Ha az Egyesült Államok vezetõ szerepet kíván játszani a nemzetközi emberi jogok terén, akkor nem szabad részt venni az emberi jogok megsértésében. A kazettás lõszerrel való kereskedés helyett mindent meg kell tennünk a használatuk megszüntetése érdekében.”

Innentõl kezdve nem lehet Washington erkölcsi fölényérõl beszélni ebben a háborúban. Oroszország joggal vádolja majd az Egyesült Államokat képmutatással. Megosztja az amerikaiakat és nyugati szövetségeseit – ez az, amire ebben a helyzetben Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a legnagyobb szüksége van.