Augusztus 24-én lesz másfél éve annak, hogy Oroszország átfogó katonai támadást indított Ukrajna ellen. Hol tartunk most? Mit gondolt a nemzetközi közvélemény a konfliktusról a háború elején, és mennyiben változott meg a hangulat azóta? És mi a helyzet Ukrajnában, valamint Oroszországban? Ezt vesszük górcsõ alá a privatbankar.hu az e heti Nagyítóban.

Az ENSZ adatai szerint augusztus 13-ig 9444 civil halálos áldozatot követeltek a harcok csak Ukrajnában. Emellett – mégha jóval kisebb számban is – már Oroszországban is vannak áldozatok. Ez „csak” a beazonosított áldozatok száma, a valós szám „ennél számottevõen magasabb”.

A katonai veszteségekrõl csak durva becslések léteznek, hiszen saját veszteségeirõl nyilván egyik fél sem közöl pontos adatokat. Moszkva hivatalosan 6 ezer katona elvesztését ismerte el, de két orosz független portál, a Mediozona és a Meduza idén júliusi tényfeltáró cikke szerint az orosz halálos áldozatok száma már csaknem eléri az 50 ezret.

Ukrán oldalon pedig mintegy 20 ezer katona veszthette életét egy idén májusban közölt amerikai becslés szerint. Utóbbi szám azonban a valóságban szintén jóval nagyobb lehet, hiszen a nyár elején indult ellentámadás ukrán oldalon is súlyos emberveszteségekkel jár a brit hírszerzés szerint.

A katonai veszteségekrõl csak durva becslések léteznek, hiszen saját veszteségeirõl nyilván egyik fél sem közöl pontos adatokat     Fotó: The Guardian

Összegezve: a halálos áldozatok száma valószínûleg meghaladja a 80 ezret – hogy mennyivel, azt nehéz megbecsülni. És ne feledjük azt sem, hogy több mint 6 millióan menekültek külföldre a harcok elõl.

Ami a hadszíntéri fejleményeket illeti, Oroszország továbbra is jelentõs területeket tart megszállva Dél- és Kelet-Ukrajnában – korábbi becslések szerint az ország 18 százalékát foglalta el, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is. Arról napi szinten értesülünk – pro és kontra –, hogy miként látják a háborút a döntéshozók. Arról viszont relatív keveset hallunk, hogy mit gondolnak minderrõl az átlagemberek.

Az Európai Parlament (EP) idén júliusban közölt elemzése szerint az uniós polgárok 64 százaléka támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, tagországokra lebontva azonban már óriási különbségekre derül fény.

A legmagasabb támogatottságot Svédországban (93 százalék), Portugáliában (90 százalék) és Dániában (89 százalék) mérték, míg a legalacsonyabbat Bulgáriában (30 százalék), Cipruson (36 százalék) és Szlovákiában (37 százalék) – a különbség a két szélsõérték között több mint háromszoros! Németországban a megkérdezettek 42 százaléka pártolja a jelenlegi szintû szállításokat, 30 százalék növelné azokat, 23 százalék viszont csökkentené.

Oroszország továbbra is jelentõs területeket tart megszállva Dél- és Kelet-Ukrajnában – korábbi becslések szerint az ország 18 százalékát foglalta el, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is    Fotó: BBC/Reuters

Uniós szinten az Oroszországra kivetett szankciókat az európaiak 72 százaléka támogatja, 86 százaléka pedig szívesen látja az ukrajnai háború elõl menekülõket. Az elemzés Magyarországgal kapcsolatban megjegyzi: a megkérdezettek 64 százaléka ellenzi, hogy az EU további uniós forrásokat adjon Ukrajnának, 75 százalékuk pedig azonnali tûzszünetet szeretne.

A tengerentúlon változni látszik a közhangulat, legalábbis ami az Ukrajnának adott amerikai (katonai és egyéb) támogatást illeti. A CNN augusztus elején közölt felmérése szerint az amerikaiak többsége – 55 százaléka – nem szeretné, ha a Kongresszus újabb forrásokat engedélyezne a háború sújtotta ország számára, 51 százaléka pedig úgy véli, hogy Washington már elegendõ segítséget nyújtott. Bár még mindig relatív sokan vannak azok (48 százalék), akik szerint az USA-nak az eddiginél is jobban kellene segítenie az ukránokat, a háború kezdetén még 62 százalék volt ez az arány.

Az ENSZ adatai szerint augusztus 13-ig 9444 civil halálos áldozatot követeltek a harcok csak Ukrajnában    Fotó: BBC/Reuters

Az amerikaiak többsége (56 százalék) tart attól, hogy az ukrajnai háború veszélyeztetni fogja az ország biztonságát (igaz, a háború kezdetén még 72 százalék félt ettõl). És kisebbségben vannak azok (45 százalék), akik szerint Joe Biden amerikai elnök jól kezeli az ukrajnai háborút. A függetlenek többsége úgy véli, hogy Washington már eleget segített Ukrajnának (56 százalék), és nem szükséges további segítséget adnia (55 százalék).

A Kyev Postban idén július végén publikált felmérés szerint Ukrajnában enyhe többségben (52 százalék) vannak azok, akik szerint országuk jó irányba halad. Ez jelentõs növekedés a tavaly decemberi állapothoz képest (20 százalék), ugyanakkor érezhetõ csökkenés az idén február-márciusban mért értékhez viszonyítva (61 százalék).

Egy tavaly õszi felmérés azt mutatta, hogy az ukránok 70 százaléka szerint a gyõzelemig kell folytatni a háborút, és idén tavasszal egy, Ukrajnában rendszeresen megforduló magyar újságíró is arról számolt be, hogy az ukrán közhangulat nem fogadja el a területek elvesztését, és pártolja a harcok folytatását.

Oroszországban rendszeresen elhangzanak olyan vélemények, amelyek burkoltan vagy nyíltan elítélik az orosz beavatkozást, sõt esetenként Vlagyimir Putyin orosz elnököt is      Fotó: Vajdaság MA

Ami pedig az orosz átlagember véleményét illeti, három független közvéleménykutató intézet felmérése alapján az oroszok megosztottak. A háború elsõ évében készült kutatásokat összegzõ amerikai Wilson Center szerint a válaszadók 35-38 százaléka egyértelmûen támogatja a háborút, 55 százaléka langyos álláspontot képvisel – fenntartásokkal támogatja vagy nem támogatja azt, de nem is ellenzi –, 10 százalék pedig nyíltan ellenzi.

Hasonlóan vegyes kép rajzolódik ki egyébként az 1420 nevû, kormányfüggetlen orosz YouTube-csatorna videóiból is, amelyek rendszeresen szondázzák az orosz utcák hangulatát. A videókban – fõleg azokban, amelyek Moszkvában készültek – rendszeresen elhangzanak olyan vélemények, amelyek burkoltan vagy nyíltan elítélik az orosz beavatkozást, sõt esetenként Vlagyimir Putyin orosz elnököt is.