Úgy tûnik, nem a legjobbkor mérgesedett el talán a legjobban az elmúlt idõszakban a kormány és a pedagógusok viszonya. Elõbbi – vélhetõen megakadályozandóan – egy rendelettel megváltoztatta az Alaptörvényben a pedagógusok jogát a munkabeszüntetéshez, miután pontosan tudta a kabinet, hogy a bérvita és a beoltottság miatti feszültség okán március 16-tól határozatlan idejû sztrájkot hirdettek meg a tanárok.

A kormányrendelet szerint a sztrájkjog gyakorlása csak úgy képzelhetõ el, hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában. Azaz dolgoznak rendesen, miközben egyébként beszüntették a munkát.

Egyre több tantestület, iskola nyilvánítja ki szimpátiáját és egyetértését a múlt hétfõn indult polgári engedetlenségi mozgalommal    Fotó: Facebook

A pedagógus szakszervezetek – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) – szerint, ha a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, akkor éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el. Ezért úgy döntöttek, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és kérik, hogy helyezze azonnal hatályon kívül a kormány sztrájk-rendeletét.

Ettõl függetlenül folytatódnak az elõkészületek a március 16-án kezdõdõ munkabeszüntetésre, és ugyancsak figyelemre méltó az a tény, hogy egyre több tantestület, iskola nyilvánítja ki szimpátiáját és egyetértését a múlt hétfõn indult polgári engedetlenségi mozgalommal. Ha valamikor, hát választások elõtt biztosan nem hiányzott mindez a kormánynak.