A háború lassan három hete zajlik Ukrajnába, ám a hírek most szóltak elõször arról, hogy az ukrán erõk képesek komoly ellentámadásokat indítani. Például a nap folyamán több mûholdfelvétel is megjelent arról, hogy orosz harci helikoptereket ért támadás Herszon légibázisán.

Az oroszok által elfoglalt nagyváros repülõterét légitámadás érte, melynek során több orosz helikopter is megsemmisült, illetve komoly károkat szenvedett. A felvételeken lángoló helikopterek láthatóak, miközben hatalmas fekete füst terjed. Ez pedig azt bizonyítja, az ukrán légierõ képes még csapást mérni orosz célpontokra.

Az Oryx kimutatása szerint Oroszország legalább 30 harci helikoptert veszített az ukrajnai invázió február 24-ei kezdete óta. Ezek fele, 10 megsemmisített, illetve 5 súlyosan megrongált repülõ harci eszköz a mostani ukrán akció eredménye. A herszoni repülõtérre második alkalommal mértek már csapást az ukránok.

Az oroszok emberveszteségei is magasak, bár erre vonatkozóan pontos számadatok nincsenek. Nyugati becslések szerint néhány ezer orosz katona eshetett el az immár harmadik hete tartó harcok során, míg az ukránok 10-12 ezer fõre teszik az orosz veszteségeket.

A Krím-félszigettõl nyugati irányban folytatott dél-ukrajnai orosz offenzíva megrekedni látszik    Fotó: Twitter

Ehhez kapcsolódó hír, hogy Mariupol ostroma során életét veszítette Oleg Mitjajev tábornok, aki már a negyedik magasrangú orosz katonatiszt, akit megöltek a harcokban. Az erre vonatkozó információt Anton Herascsenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó tette közzé a Telegram közösségi oldalon. Mitjajev tábornok 46 éves volt, korábban részt vett a szíriai harcokban is.

A Krím-félszigettõl nyugati irányban folytatott dél-ukrajnai orosz offenzíva megrekedni látszik. Az Unian ukrán hírügynökség jelentése szerint Mikolajivnél az ukránok megállították, majd visszavonulásra kényszerítették az Odessza irányába elõretörni szándékozó inváziós erõket.

Az ukránok szerint az oroszok a Krím irányába „menekülnek”. A Telegram üzenetküldõ portálon videófelvételt is közzétettek a visszavonuló orosz harcjármûvekrõl. Északon sem lehet orosz sikerekrõl beszámolni: a bekerített Harkiv és Szumi állja az ostromot, a Kijevtõl délre esõ fõvárosi agglomeráció pedig továbbra is ukrán kézen van. Így a fõváros továbbra is képes tartani a kapcsolatot a külvilággal.

Ugyanakkor az orosz hivatalos adatok arról szólnak, hogy az inváziós erõk mintegy 3500 objektumot semmisítettek meg a háború 20 napja alatt. Ugyanakkor a Nexta hírügynökség nyilvánosságra hozta, hogy ezen lerombolt épületek között számos középület, iskola, kórház található. Az ENSZ kárbecslése szerint az infrastruktúrában okozott kár elérheti a 100 milliárd dollárt.

Az oroszok ember- és haditechnikai veszteségei is magasak, bár erre vonatkozóan pontos számadatok nincsenek    Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium sajtóosztálya

Azt viszont határozottan cáfolják az oroszok, hogy az északkelet-ukrajnai Csernihivben nyitottak volna tüzet a kenyérért sorban álló emberekre. Ezzel szemben a Suspilne Csernihiv közlése szerint az orosz tüzérségi támadás következtében legalább 10 ember meghalt.

Mostanáig mintegy 20 ezer polgári személy hagyta el magánautóval a hevesen ostromlott kikötõvárost – közölte az ukrán belügyminisztérium. A várost elhagyók orosz ellenõrzés alatt álló területeken keresztül jutottak el a még ukrán kézen lévõ Zaporizzsjába, melyet szintén bombáztak az oroszok.

További 200 ezer ember szeretne még távozni Mariupolból, amennyiben lehetõvé teszik számukra. A körülzárt várost több mint két hete bombázzák az oroszok, ahol már nincs se fûtés, se áram és vízszolgáltatás sem. Mindkét fél a másikat vádolja azzal, hogy nem engedik sem a polgári lakosság távozását, sem a vöröskeresztes segélyszállító konvojok bejutását a városba. Egy biztos, a független híradások szerint humanitárius katasztrófa várható Mariupolban.