Richard Branson angol milliárdos július 11-én a Virgin Galactic fedélzetén járt a világûr peremén, ûrhajójuk nagyjából 86 kilométeres magasságba ért el. Jeff Bezos, az Amazon alapítója hasonló útra készül kedden.

Mindkét üzletember az ûrutazások jelentõs kiterjesztésében reménykedik, ûripari vállalataik mindennapossá akarják tenni az ûrturizmust - olvasható a The Guardian brit napilap honlapja.

Az ûrhajók indításához óriási mennyiségû üzemanyag szükséges. A SpaceX vállalkozás Falcon 9 rakétája kerozint, az amerikai ûrkutatási hivatal folyékony hidrogént használ az indítási rendszereikhez.

Ezek az üzemanyagok jelentõs mennyiségû szén-dioxidot, vizet, klórt és más vegyi anyagot bocsátanak a légkörbe - jelentette ki Eloise Marais, a londoni University College kutatója szerint, aki az üzemanyagok és az iparág légkörre gyakorolt hatását vizsgálja.

"Egy hosszútávú repülõúton a szén-dioxid-kibocsátás egy-három tonna. Egy rakéta felbocsátásé 200-300 tonna" - hangsúlyozta.

Jelenleg azonban a rakéták indítása igen ritka, 2020-ban például 14 rakétakísérlet volt a világon a NASA adatai szerint. Ezzel szemben a légiforgalomban naponta átlagosan több mint százezer járat repült.

A rakétákból a kibocsátás azonban közvetlenül a felsõ légkörbe kerül, ami azt jelenti, hogy hosszú ideig - két-három évig - megmarad ott. A kibocsátott víz a légkör felsõ részében - ahol felhõkké alakul - melegítõ hatású lehet. "Még az olyan ártalmatlan anyagnak, mint a víznek is lehet hatása" - tette hozzá.

Marais óvatosságra int az ûrturizmus iparág növekedésével kapcsolatban, és felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nincsenek nemzetközi szabályok az általuk használt üzemanyagokról és azok környezetre gyakorolt hatásáról.

"Nincsenek szabályok a rakéták kibocsátását illetõen. Cselekedni kell, amíg a milliárdosok még csak vásárolják rakétajegyeiket" - hangoztatta.