A fiatal felnõtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az elõzõ évekhez képest ez a tendencia jelentõsen romlott. Pedig globálisan és hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóság terén: idén augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja - írja a WWF Magyarország.

A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 2-án lépte át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni.

Bár 2022-ben ez a nap július 28-ára esett, tehát látszólag 5 nappal lassult a fogyasztás mértéke, ám idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a dátum kiszámításánál, így a tényleges változás valójában egyetlen napot jelent.

1970-ben pedig még december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, alig több mint 50 évvel késõbb.

Hazai szinten még elkeserítõbbek az adatok, Magyarországon ugyanis olyan mértékû a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erõforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta magyar léptékkel már bolygónk tartalékkészletét éljük fel.

Az eredmények nem mutatnak kedvezõ tendenciákat, különösen a fiatal felnõttek hozzáállása változott az elõzõ évekhez képest.

„Míg néhány évtizeddel ezelõtt a fiatalok jelentették a progresszivitást a környezet- és természetvédelem tekintetében, mára épp az õ körükben növekszik azok aránya, akik ökoszkeptikusok vagy csupán egy-egy social media poszt erejéig láttatják magukat környezettudatosnak” – mondta Gergely Ferenc, a kutatást vezetõ független szakértõ.

Fotó: Illustráció (Freepik)

Számos oka lehet annak, hogy a fiatal felnõttek az idei felmérés szerint már kevésbé környezettudatosak az elõzõ évekhez képest.

„A mindenhonnan ránk zúduló információáradat, az egymásnak sokszor ellentmondó vélemények a környezet- és természetvédelem terén, az elmúlt évek globális és hazai nehézségei – mint például a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az egekbe szökõ infláció vagy a megemelkedõ energiaárak –, illetve a döntéshozók és vállalatok sok esetben nem túl hatékony környezetpolitikája mind azt eredményezhetik, hogy az egyéni szintû környezettudatosság sokadlagos szempont lett. Pedig ahhoz kétség sem fér, hogy a jövõnk záloga az egészséges természeti környezet, ahonnan alapvetõ erõforrásainkat kapjuk” – mondta Papp Luca, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértõje.

Kedvezõ tendencia viszont, hogy a fiatalok körében egyre népszerûbb a használt cikkek – például ruhák, bútorok – vásárlása és az egymás közti cserebere, ami egyrészt pénztárcakímélõ megoldást jelent, másrészt környezettudatossági szempontból is megfelelõbb választás. Így egy újonnan legyártott termék helyett egy már meglévõ áru használati idejét növeljük meg, és tartjuk azt a körforgásban.

Ennek pozitív hatása számszerûen is kifejezhetõ, hiszen az ország egyik legmeghatározóbb online apróhirdetési oldalának felhasználói potenciálisan összesen 758 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátástól óvták meg a Földet (a 2018 és 2021 közötti 4 teljes évben az oldal hirdetési adatai alapján).

„Ez a mennyiség 5 milliárd mûanyagzacskó, 1,6 milliárd alumíniumedény és 2700 km acélból készült vasúti sín elõállításával feleltethetõ meg” – mondta a kutatási eredmények kapcsán Andri Diána fenntarthatósági szakértõ, a Jófogás kommunikációs vezetõje.