Az ûrmisszió csoportjának azonban még néhány napot várnia kell arra, hogy megtudja, miként változtatta meg a Bennu felszínét az, amikor az ûrszonda mintákat vett a talajából.

Az utolsó repülést azért hajtotta végre az ûrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyûjtés okozott. "A kiásott anyag eloszlásának megfigyelésével többet fogunk megtudni az aszteroida felszínének természetérõl és a felszín alatti anyagokról" - idézte a NASA honlapja Dante Laurettát, az OSIRIS-REx misszó vezetõ kutatóját az Arizonai Egyetemen.

Az ûrszonda utolsó repülésekor 5,9 órán át készített felvételeket a Bennuról mintegy 3,5 kilométerre megközelítve annak felszínét, ami a legközelebbi volt azóta, hogy októberben 3,4 méter hosszú "karjával" mintákat vett belõle.

Legalább április 13-ig fog tartani, amíg az összes adatot és felvételt sikerül letölteniük a tudósoknak. Az OSIRIS-REx fedélzetén a begyûjtött mintákkal május 10-ig marad a Bennu közelében, amikor elindul vissza a Földre. A tervek szerint 2023. szeptember 24-én kell megérkeznie a talajmintákkal.

A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építõköveket õrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelõtti kialakulásának idejébõl, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is.

A szénben gazdag, nagyjából 550 méteres égitest minden hatodik évben elhalad a Föld mellett. A Bennu a Földre veszélyes ûrobjektumok közé tartozik. A NASA szakemberei szerint 1:2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida összeütközik a Földdel a következõ évszázad végén.

Minél többet megtudnak a kutatók a Bennuhoz hasonló aszteroidákról, annál nagyobb biztonságban lesz a Föld - számolt be az MTI.