Kevesebb aktuális téma van mostanában, mint a rezsicsökkentés, hõszigetelés, energiagazdaságos otthon kialakítása. A blog-genertel.hu szakértõi összeszedték a legfontosabb tudnivalókat a hõszigetelésrõl, hiszen ennek segítségével sokat spórolhat mindenki a rezsiszámláján.

Amikor a hõszigetelés szükségességérõl beszélünk, elsõsorban házunk hõkibocsátására, ennek mérséklésére kell gondolnunk. Attól függõen, hogy házunkat mikor építették, különbözõ mértékben szökhet ki a meleg a falakon, tetõn, nyílászárókon át, sõt, még a padlón (talaj, pince) és egyéb réseken keresztül is.

Mivel a legnagyobb felületrõl beszélünk, a hõveszteség részaránya a falak esetében a legmagasabb. A hõszigetelés is itt válik igazán fontossá – fõleg, ha a házunkat a 60-as, 70-es években építették, alacsonyabb hõszigetelõ képességû falazóblokkból.

A tetõnek, helyzeténél fogva – a hõ felfelé száll – szintén nagy szerepe van az épület hõveszteségében, ezért jobb hõszigetelésûnek kell lennie, mint a falaknak. Amennyiben beépítetlen padlásterünk van, és késõbb szeretnénk azt beépíteni, akkor a padlásfödém hõszigetelését kell növelnünk.

A hõveszteség részaránya a falak esetében a legmagasabb, ezért a hõszigetelés is itt válik igazán fontossá     Fotó: freepik.com

Ez az összes utólagos hõszigetelés közül a legegyszerûbb, hiszen a hõszigetelõ anyagot csak egyszerûen fel kell hordani, és – hézagmentesen – szét kell teríteni a padlásfödémen. A hõszigetelés tetejét valamilyen járásra alkalmas anyaggal – esetleg OSB lemezzel – érdemes befednünk a teljes felületen, vagy azokon a részeken, ahol gyakran járunk, vagy tárolunk valamit.

Kevéssé közismert az a tény, hogy házunknak lefelé, a talaj irányába is van hõvesztesége. Meglévõ épület hõtechnikai korszerûsítésénél könnyebb helyzetünk van, ha fûtetlen a pince, aminek a födémét alulról tudjuk hõszigetelni.

Talajon fekvõ padló esetében feltétlenül ajánlott a külsõ falak hõszigetelését folytatni a talaj szintje alatt is 1 méter mélységig, illetve az alap mélységéig, ha 1 méter mélyre nem menne le az épület alapja. Ezzel csökkenteni tudjuk a padlónk alatti talaj lehûlését.

Ha régi ablakaink már elvetemedettek, rosszul zárhatóak, nagyok a szárny és tok közötti rések és már nem tudjuk betömködni a réseket, akkor természetesen az ablakcsere a legsürgõsebben elvégzendõ energetikai korszerûsítési feladat.

Egy ablakcsere is komoly segítség az ingatlan hõszigetelésénél     Fotó: Facebook

Elõfordulhat az is, hogy bár új típusú nyílászáróink vannak, de a gumi szigetelõbetétek pár év elteltével megkeményednek, így veszítenek a hatékonyságukból. Ekkor sincs veszve semmi, ma már számos cég nyújt megoldást a huzatos rések szigetelésére.

Az ablakcsere azonban némi veszélyt is rejt magába, ugyanis a régieknél megszoktuk, hogy ha nem nyitunk ablakot, a lakás úgyis szellõzik. Ha a tökéletes légzárású ablakok beépítése esetén nem gondoskodunk a szellõzés valamilyen megoldásáról, akkor a belsõ térben feldúsul a pára.

Ez a külsõ falakon párakicsapódás formájában károkat okoz, rendszerint elkezd penészedni a fal. Ezen a külsõ falak hõszigetelõ képességének növelésével, és/vagy a külsõ falak párafelvevõ képességének növelésével segíthetünk, de az egészséges szellõzést mindenképpen meg kell oldanunk.