Májustól a nyár végéig lehet számítani a tömegesen feltûnõ, a talajhoz közel jellegzetesen, lassan repülõ tõrösdarazsak feltûnésére, jellemzõen a kertek, parkok gyepén, a korhadó fák vagy akár a komposzt közelében. Azonban ezek a rovarok az emberekre, a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor biológiai úton segítenek kordában tartani például a cserebogár-szaporulatot.

Ártalmatlanságuk miatt a Magyarországon élõ féltucatnyi faj irtása felesleges, ráadásul az óriás tõrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint, elpusztításuk éppen ezért törvénytelen is. A nõsténye csaknem öt centiméteres, egyben Európa legnagyobb hártyásszárnyúja is.

Az óriás tõrösdarázs védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint     Fotó: Freepik

A tõrösdarazsak is rendelkeznek fullánkkal, ezt azonban, ha nem fogja meg õket az ember, nem használják védekezésre, ahogy a mérgük sem támadásra, hanem a lárvák megbénítására szolgál. A tõrösdarazsak parazitoidok, szaporodásukhoz, a peterakáshoz nagyobb rovarok – cserebogár, szarvasbogár, orrszarvúbogár, rózsabogár – elsõsorban lemezescsápú bogarak lárváira van szükségük.

Ezeket a faanyagon keresztül vagy magukat a talajba ásva a szúrásukkal bénítják meg, majd belepetéznek, a kikelõ lárvájuk pedig belülrõl fogyasztja el a még élõ pajort. A tõrösdarazsak éppen ezért nélkülözhetetlen elemei a kiskert, park, az ültetvény vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének.