Az osztrák birodalom önmagában nem volt képes leverni a magyar szabadságharcot, ám Ferenc József segítségére sietett a késõbb Európa csendõre nevet kivívó I. Miklós orosz cár. De vajon az orosz uralkodó és hadvezetés mennyire számolt azzal a kegyetlen bosszú hadjárattal, ami a világosi fegyverletételt követõen megindult Magyarországon?

Egy biztos, az oroszok gyors gyõzelmekre, könnyen megszerezhetõ dicsõségre számítottak, ám az események mégsem egészen a várakozásaknak megfelelõen alakultak. Ebben nagy szerepe volt a cár hadaival szembekerülõ két honvéd tábornoknak, a fõsereg élén álló Görgey Artúrnak és az Erdélyt védõ Bem Józsefnek.

Õk a kétségbeejtõ helyzetben sem adták fel a küzdelmet addig, amíg a legkisebb lehetõsége megvolt annak, hogy katonai erõvel hozzájárulhatnak a szabadságharc végkimenetelének alakításához. Azonban az ellenállás így is csak két hónapig tartott.

Mindenesetre 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert a Görgey Artúr vezette feldunai hadtest Paszkevics fõherceg, az orosz intervenciós erõk fõparancsnoka elõtt. Görgey Rüdiger lovassági tábornok vezérkari fõnökével Frolov tábornokkal tárgyalta meg a fegyverletétel idejét, módját és egyéb körülményeit , de Paszkevics cári utasításra elzárkózott a politikai tárgyalásoktól.

Aradon a honvédsereg 12 tábornoka és egy ezredese vált a szabadságharc mártírjává     Fotó: wikipedia

Az, hogy a magyarok az orosz cár hadainak adták meg magukat, nagy sértés volt a császári oldal számára. Paszkevics augusztus 16-án Ferenc Józsefhez írt levelében megbocsátásra biztatta az osztrák császárt.

„Hangozzanak el felséged trónusának magasából a megbocsátás és feledés szavai” – írta az orosz fõvezér, majd ugyanezen a napon maga I. Miklós is hasonló hangú és tartamú levelet küldött a császárnak: „Kegyelmet a megtévedteknek, barátod kéri ezt számukra; és érdemük szerint bánni a felbujtókkal, az országot nyomasztó bajok okozóival.”

Az ifjú Ferenc József személyesen érezte sértve magát tisztjeinek hûtlensége miatt, amit csak tetézett az a tény, hogy Görgey tudatosan az oroszok elõtt tette le a fegyvert, ezzel a megbánásnak még a látszatát is kerülve. Az akkori udvari hangulatot jól idézi fel az az állítólagos anekdota, miszerint Schwarzenberg miniszterelnököt arra figyelmeztették, hogy a magyarok érzelmeit kegyelemmel kellene megnyerni, állítólag a következõket mondta: „Ez így igaz, azonban még elõtte akasztunk egy kicsit”

1849. október 6-án kezdõdött meg a szabadságharc elitjének fizikai megsemmisítése. Ezen a napon végezték ki Pesten Gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt és Fekete Imre gerillaszázadost. Aradon a honvédsereg 12 tábornoka és egy ezredese vált a szabadságharc mártírjává.

A teljes cikket elolvashatja a moszkvater.com portálon.