Fantasztikus mûvészettörténeti leletrõl írt a The Art Newspaper honlapja. Kiderült, hogy az augsburgi Sarlós Boldogasszony-katedrális déli kereszthajóján lévõ, Keresztelõ Szent Jánost ábrázoló falfestményeit a 11. század elsõ évtizedében készítették. A freskókat – melyek nagyon hasonlítanak a német-svájci határon elterülõ Boden-tó Reichenau szigetén lévõ Szent György-templom 10. századi freskóihoz – valamikor fehérre meszelték és meg is feledkeztek róluk egészen az 1930-as évekig, amikor újra felfedezték õket. Dendrokronológiai kormeghatározási módszerrel sikerült megállapítani, hogy a falazat i.sz. 1000-ben készült. Ez ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, hogy 1065-ben épült a katedrális.

„A legrégebbi freskók az elsõ réteget alkotják a falazat fölött, és ezért a templom eredeti díszítésének részei. Feltételezhetjük, hogy lévén egy fontos püspöki templom, a freskókat rögtön az építés után festették, i.sz. 1000 után nem sokkal” - mondta Birgit Neuhäuser, a bajor örökségvédelmi hivatal szóvivõje.

A freskókat rögtön az építést követõen festették 1000 után nem sokkal     Fotó: The Art Newspaper

Bár erõsen megkoptak és töredezettek, két jelenetet és egy harmadik részt azonosítani tudtak, ezek között van Keresztelõ Szent János lefejezése és eltemetése, amelyek a nyugati falon vannak. A szakemberek szerint a déli falon lehetett Keresztelõ Szent János születése, megkeresztelésének ábrázolása, amelyeket azonban a 14. század közepén megsemmisítették, amikor egy gótikus ablakot helyeztek el ott.