Az európai uniós tagállamok vezetõi megállapodást kötöttek az éghajlatpolitikai célkitûzésekrõl, amelyek szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását - közölte Charles Michel.
Az MTI megírta, hogy az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében kijelentette: a megállapodással Európa vezetõ szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az állam- és kormányfõk elsõsorban arról vitáztak, hogy a tagországoknak 2030-ig a jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kelljen-e csökkenteniük az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását. A klímavita Lengyelország ellenállása miatt húzódott, Varsó ugyanis garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a megállapodás elismeri pénzügyi szükségleteit a zöld átmenet során.
Az európai uniós tagállamok vezetõi megállapodást kötöttek az éghajlatpolitikai célkitûzésekrõl Fotó: freepik.com
Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt elõrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában. A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves idõtartamra, majd 2014 szeptemberében megerõsítette azokat. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettõs felhasználású termékek területére irányulnak.
A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettõs felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történõ kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kõolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfõk újabb szankciók bevezetésének lehetõségérõl egyeztek meg Törökországgal szemben. Barend Leyts, az Európai Tanács elnöke szóvivõjének ma hajnalban közzétett Twitter-üzenetébõl kiderült, hogy a tagállami vezetõk Törökországgal összefüggésben megfogalmazott következtetéseikben megállapították: noha a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus megoldására Ankara tárgyalásokat kezdeményezett, egyoldalú és provokáló magatartásra, ellenséges megnyilvánulása az unió és tagállamaival szemben nem szûnt meg.
Az Európai Tanács leszögezte: az uniónak stratégiai érdeke a kölcsönösen kedvezõ kapcsolatok fenntartása Ankarával, de a török vezetésnek hajlandóságot kell mutatnia az ellentétek párbeszéddel történõ megoldására a nemzetközi joggal összhangban. A tagállami vezetõk végezetül arról határoztak, hogy az unió külügyi szolgálatának márciusáig átfogó jelentést kell készítenie a régió helyzetérõl, ami alapján el lehessen dönteni a következõ lépéseket, szükség esetén akár további korlátozó intézkedések meghozatalát.
Az uniós kampányban szereplõ futballsztárok segíteni fognak eloszlatni az oltásokkal kapcsolatos fenntartásokat Fotó: freepik.com
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozáson részt vevõ tagálami vezetõnek arról beszélt, hogy a két lépcsõben indítani kívánt uniós oltási kampány sikeréhez mások mellett az UEFA futballsztárjai nyújtanak majd segítséget. Közölte, hogy kampányban szereplõ futballsztárok segíteni fognak eloszlatni az oltásokkal kapcsolatos fenntartásokat. Von der Leyen arra szólította fel a tagországokat, hogy gyorsítsák fel az oltások bevezetését célzó infrastrukturális elõkészületeiket, ugyanis a decemberben jóváhagyni tervezett oltóanyagnak különlegesen hideg tárolási kapacitásra van szüksége.
Komoly esély van arra, hogy eredmény nélkül záruljanak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövõbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeirõl folyó tárgyalások Fotó: freepik.com
A brüsszeli csúccsal párhuzamosan zajlanak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövõbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeirõl folyó tárgyalások. Boris Johnson, brit miniszterelnök kijelentette, komoly esély van arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak majd a tárgyalások. Ugyanakkor hozzátette, kész folytatni a tárgyalásokat, és a vezetõ uniós tagállamok fõvárosaiba is hajlandó ellátogatni a siker érdekében. Szerinte azonban immár "erõteljes lehetõség" egy olyan viszonyrendszer, amely sokkal inkább hasonlít az EU és Ausztrália kapcsolataira, mint az EU és Kanada kereskedelmi egyezményére. Johnson ezzel arra utalt, hogy Kanadának van szabadkereskedelmi megállapodása az EU-val, Ausztráliának viszont nincs. Ez azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól, a jelenlegi átmeneti idõszak lejárta után a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.
A brit autógyártók és autókereskedõk szövetsége (SMMT) közölte: számításai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás elmaradása esetén életbe lépõ WTO-szabályozás a brit és az uniós autóipari ágazatnak együtt 110 milliárd euró termeléskiesést okozna 2025-ig. Mindenesetre David Frost brit fõtárgyaló és Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségének vezetõje a következõ néhány napban folytatja a megbeszéléseket, és vasárnapig határozott döntésre kell jutni a tárgyalások jövõjérõl.
