Az elmúlt idõszakban az idõjárás mintha néhány napba sûrítve próbálná bepótolni az elmúlt hónapok csapadékhiányát. Ami jót tesz a mezõgazdaságnak, annak nem biztos, hogy örülnek az úton lévõk; ilyenkor eleve többen ülnek autóba, rosszabbak a látási viszonyok és ott van az alattomos aquaplaning jelenség is, amit…Nos, jobb elkerülni. De hogyan? A HTA szakembereinek tanácsait gyûjtöttük össze. 

Az aquaplaning, más néven „vízen futás" vagy „felfutás”, számos baleset elõidézõje. Nagy esõzések után összefüggõ vízréteg képzõdik az úton, amely megakadályozza az abroncsok úthoz tapadását. Az autó „felúszik”, bármit is teszünk, a kormányzási és fékezési erõk csak a vízrétegre hatnak, az útra nem. Ennek következtében az autó ellenõrizetlenül sodródik, és elveszíti a tapadását.

Az egyenetlen felület és az enyhe lejtés is hozzájárul az aquaplaninghez. A fõ veszély a mélyedésekben, a kanyarokban, az aluljárókban és nyomvályúkban leselkedik ránk, vagyis szinte mindenhol, ahol a csapadékvíz nem tud gyorsan elfolyni, vagy ha nagy mennyiség esett, és idõbe telik, míg elszivárog. 

Az egyenetlen felület és az enyhe lejtés is hozzájárul az aquaplaninghez    Fotó: Freepik

Elõször is, kapcsoljuk ki a rádiót, ha erõsen esik: a sárvédõ felõl érkezõ hangos zaj egyértelmû figyelmeztetés. A feltûnõen sima kormányzás vagy a kormánykerék „kopogása” is azt jelzi, hogy valami történik. Az egyik fontos figyelmeztetõ jel, ha az elektronikus stabilitási program (ESP) jelzõfénye villogni kezd. Ha a fordulatszám felpörög, miközben az autó sebessége nem nõ, azt jelenti, hogy a gumiabroncsok nem tapadnak megfelelõen.

Hogyan viselkedjünk aquaplaning esetén? A kormányt mindkét kézzel tartsuk, ne akarjunk hirtelen kormánymozdulatokkal korrigálni! Ugyanez érvényes a fékre is: finoman lassítsunk, ne fékezzünk hirtelen. A gázról lassan, óvatosan vegyük le a lábunkat, a sebességet fokozatosan csökkentsük. Lépjünk a tengelykapcsoló- magyarul a kuplungpedálra!