Talán már csak kevesen emlékeznek rá, hogy a múlt rendszerben, a KGST munkamegosztásban Magyarországnak csak az autóbusz (Ikarus) és teherautó (RÁBA, Csepel) gyártás jutott, személyautó nem. Így hát nagy hír volt a rendszerválás hajnalán, hogy hazánk újra fog személygépkocsit gyártani.

A 80-as évek végén az Opel a motorgyártó kapacitását kívánta bõvíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelõ helyet. A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye után Szentgotthárdra esett a németek választása. A kezdetben motorgyárnak tervezett projekt kibõvült egy – elsõsorban a hazai piacra dolgozó – személyautó üzemmel, és az errõl szóló megállapodást 1990. júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselõi.

A legújabb és a legrégibb Opel Astra    Fotó: Opel Magyarország

A gyár gyorsan elkészült, s 1992. március 13-án legördült a szerelõsorról az elsõ Magyarországon épített Opel Astra, amely felváltotta a Kadett sorozatot. Az elsõ magyar Astrát Antall József miniszterelnök vezette a szalagról. A történelmi jelentõségû pár méterrel útjára indult a magyar autóipar új korszaka.

Aztán jöttek az újabb márkák, a Suzuki Esztergomban, az Audi Gyõrben, a Mercedes-Benz Kecskeméten kezdett el autókat gyártani, és hamarosan a BMW debreceni üzeme is elkészül.

A hazai rendõrség sokáig ebben az autóban üldözte a bûnözõket    Fotó: Opel Magyarország

Az elsõ Astrát – amelyet az Opel a budapesti Közlekedési Múzeumnak ajándékozott - 1998-ig gyártották Szentgotthárdon. Összesen 80 835 készült itthon belõle. Ezenkívül 4404 darab Opel Vectrát is gyártottak Vas megyében, de azok csak a kínai piacra készültek.

A nyugat-magyarországi városban azóta is készülnek motorok (jelenleg 3 hengeres benzines turbó erõforrások), az évtizedek alatt nagyjából 11 millió, de már nemcsak az Opel számára, az üzem az egyik meghatározó szereplõje a Stellantis autóipari csoportnak, amelybe a német márka is tartozik.