403.55 Ft

357.09 Ft

Szenzáció! Megtalálták Zakariás próféta könyvének egy részletét!

Kiemelt kategóriák

Egészség
Orosz-ukrán háború
Utazás
Foci-VB
Interjúk
Életmód
Nagyvilág
Friss
Kultúra
Otthon
Autó
Sport
Gazdasági hírek

További kategóriák

Szórakozás
Olimpia
Balesetek-bűnügyek
Időjárás
Karrier
Belföldi hírek
Hirdetési felületek
Tech és tudomány
Orosz-ukrán háború

A „Wagner” csak egy a sok közül – Oroszország a magánhadseregek hazája

10perc.hu
2023. 07. 03.

A védelmi minisztérium a háború kezdete óta „önkénteseknek” nevezi azoknak a katonai magánvállalkozásoknak a tagjait is, akiket bevetnek az ukrajnai orosz invázióban.

Mit lehet tudni az orosz üzletemberek és állami vállalatok által gründolt és az Ukrajna elleni háborúban bevetett magánhadseregekrõl? A Deutsche Welle utána járt annak, vajon mit jelent az, hogy a Kreml most megpróbálja integrálni ezeket a reguláris csapataik közé.

Július elsejéig minden Ukrajnában harcoló orosz „önkéntes egységnek” szerzõdést kellett kötnie az oroszországi védelmi minisztériummal Szergej Sojgu védelmi miniszter utasítására. A tárca ezt azzal magyarázta, hogy az alakulatoknak rendezni kell a jogi státuszát. Nyikolaj Pankov az orosz védelmiminiszter-helyettes bejelentette, összesen több mint 40 ilyen katonai egység van Oroszországban.

A minisztérium a háború kezdete óta „önkénteseknek” nevezi azoknak a katonai magánvállalkozásoknak a tagjait is, akiket bevetnek az ukrajnai orosz invázióban. A sajtóban pedig elõszeretettel hívják „zsoldosoknak” az ilyen alakulatokat, melyek közül a leghíresebb a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner-csoport – számolt be a HVG.

Az oroszoknál található minihadseregeket kategorizálni kell, leginkább katonai magáncégeknek tekinthetõk (private military companies, pmc), melyek a világban a hidegháborút követõen a reguláris nemzeti hadseregek méretének csökkentésével terjedtek el nagyobb számban.


A minisztérium a háború kezdete óta „önkénteseknek” nevezi azoknak a katonai magánvállalkozásoknak a tagjait is, akiket bevetnek az ukrajnai orosz invázióban    Fotó: BBC/Reuters


„Elõnyük, hogy úgy tudnak „szakértõ módon” beavatkozni kisebb intenzitású konfliktusokba, hogy maguk az államok el tudják kerülni, hogy közvetlenül õk is a katonai-titkosszolgálati akció részesei legyenek” – nyilatkozta a Deutsche Wellének Katharina Stein, a freiburgi Albert-Ludwigs Egyetem Közjogi Intézetének tudományos munkatársa.

Oroszországban hivatalosan nincsenek katonai magáncégek, ennek megfelelõen mûködésük nem is volt megfelelõen szabályozva. Létük és beolvadásuk is hordoz magában kockázatokat, akár a lojalitásukat, akár a reguláris katonai erõkkel való együttmûködésüket nézzük.

Mindez épp a legismertebb magánhadsereg, a „Wagner” esetében igazolódott be látványosan, amikor június 24-én Jevgenyij Prigozsin vezetésével a fegyveres csoport több ezer emberrel megindult Moszkva ellen, hogy felelõsségre vonja az állami szerzõdéskötésüket forszírozó védelmi minisztert. A „Wagnerrõl” azóta kiderült, hogy nem köt szerzõdést az állammal, és nem is fog kapni állami támogatást, így valószínûleg feloszlik.


Elsõként megállapodást a védelmi minisztériummal az „Akhmat” nevû egység írt alá, amelyet Ramzan Kadirov csecsen vezetõ magánhadserege      Fotó: TASSZ


Amit hivatalos forrásból a szerzõdéskötésekrõl lehet tudni, hogy elsõként megállapodást a védelmi minisztériummal az „Akhmat” nevû egység írt alá, amelyet Ramzan Kadirov csecsen vezetõ magánhadseregének tartanak. Június 22-ig több mint húsz másik osztag követte a példáját, mielõtt Prigozsin belekezdett volna az egynapos puccskísérletébe.

Az elsõ irreguláris egység, amelyrõl kitudódott, hogy részt vett az Ukrajna elleni nagyszabású támadásban, a „Redut” volt, melyhez Kijev szerint 7000 katona tartozott. Ahogy azt a Meduza nevû orosz hírportál – idõközben lettországi számûzetésbõl jelentkezõ – szerkesztõi különbözõ forrásokra hivatkozva írták, a katonái ott voltak az elsõ alakulatok között, amelyek megszállták Ukrajnát és részt vettek a Kijev és Harkiv környéki harcokban.

A Redutról a Novaja Gazeta nevû, független oroszországi oknyomozó lap tudósított elõször, 2019-ben. A beszámoló szerint a haderõt 2008-ban hozták létre, és elsõként Szíriában vetették be, hogy megvédje a Sztrojtranszgaz nevû orosz vállalat ottani létesítményeit. Az alakulatot Gennagyij Timcsenko, Vlagyimir Putyin orosz elnök barátja irányítja.

2023 februárjában az ukrán titkosszolgálat elsõként számolt be arról, hogy állítólag a Gazprom gázipari vállalat is saját katonai alakulatot hozott létre. Kijev arra alapozta ezt a feltevését, hogy Mihail Misztyin orosz miniszterelnök engedélyezte az energetikai vállalatnak egy privát biztonsági szervezet létrehozását. A Financial Times forrásai szerint az állami vállalat tavaly augusztusban kezdett „önkénteseket” toborozni a háborúba. Az alakulatokat „Potok” („Folyam”) és „Fakel” („Fáklya”) néven emlegetik.


Összesen több mint 40 katonai egység van Oroszországban, többek között az afgán kommandó     Fotó: TASSZ


Nincsenek pontos adatok az állítólagos Gazprom-egységek katonai erejérõl. Mindenesetre az orosz harcterek feletti befolyásukat egy korábbi magas rangú orosz tisztviselõ a Financial Times-nak adott interjújában jelentéktelennek minõsítette. A Wall Street Journal „több ezres” létszámúra becsülte ezeket az osztagokat.

„A zsoldosokat eredetileg három fõ céllal használta Oroszország: egyrészt a hivatalos állami hadsereg kiegészítéseként, másrészt, hogy ezek a bürokratikus rendszeren és a bevett adminisztratív eljárásokon kívül, spontán is bevethetõk legyenek, és nem utolsósorban, hogy megvédjék a politikai és katonai vezetést az esetleges felelõsségre vonástól” – állította az orosz kül- és védelempolitika egyik szakértõje, Pavel Lusin.

Oroszország most ezeket a csapatokat az állami hadseregbe integrálná. Amellett, hogy ez jelenheti az oligarchákkal szembeni megrendült bizalmat és a hadvezetés további centralizációját, azzal is jár, hogy az esetleges háborús bûncselekményeket könnyebb lesz a reguláris erõkön számon kérni.

Főkép forrása:

DW

Címkék:

További cikkek

Népszerű cikkek

Kapcsolódó cikkek