Noha Volodimir Zelenszkij többször is elmondta, Ukrajna minél elõbb tagja szeretne lenni a NATO-nak, erre vélhetõen még sokáig várhat Kijev. Ugyan Jens Stoltenberg, a szövetség fõtitkára az április 20-i, Kijevben tett látogatásakor kijelentette, hogy Ukrajnának jogos helye van az euroatlanti családban, ám erre még várnia kell – számolt be a Privátbankár.

Az ukrán kormány tavaly szeptemberben hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét a szövetséghez, most pedig azt kéri, hogy 2023. július 11-12-én, a vilniusi NATO-csúcson kapjon meghívást és készüljön menetrend a csatlakozásra. Kijev részérõl ez a feltétele annak, hogy Volodimir Zelenszkij elfogadja a meghívást, és részt vegyen a csúcson.

Az ukrán hadsereg számos nyugati fegyvert kapott már az elmúlt egy esztendõben     Fotó: Pentagon

A német DPA hírügynökség értesülései szerint ugyanis a szövetség befolyásos tagjai, köztük az Egyesült Államok és Németország zárt ajtók mögött már világossá tették: egyelõre nem kívánnak olyan ígéreteket tenni, amelyek érdemben túlmutatnak a 2008-as bukaresti csúcson megfogalmazottaknál.

Akkor a NATO-tagországok egyetértettek abban, hogy Ukrajna és Grúzia tagország lehet, de konkrét menetrendet vagy idõkeretet nem fogadtak el ezzel kapcsolatban. A csatlakozás kérdésének elnapolása politikailag csalódás lehet Kijevnek, amely ugyanakkor egyéb garanciákat kaphat a Nyugattól a jövõbeni agressziók megelõzésére. Kérdés, hogy mindez elég lesz-e az ukrán vezetésnek.

Ráadásul a szövetség is megosztott a kérdésben: több befolyásos tagország (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Belgium) már 2008-ban is ellenezte azt az amerikai tervet, hogy vegyék fel Ukrajnát és Grúziát az úgynevezett Tagsági Akciótervbe, amely egy menetrendet kínál fel az adott országnak a csatlakozásra.

Nem „csupán” fegyvereket szállítanak folyamatosan, hanem gõzerõvel képzik ki az ukrán katonákat    Fotó: BBC

Moszkva részben a NATO és Ukrajna közötti közeledésre hivatkozva megindította a „különleges hadmûveletet”, az ukrán csatlakozás pedig alighanem az észak-atlanti szövetség és Oroszország közötti háborúvá szélesítené ki a konfliktust. „Egy ilyen lépés garantáltan harmadik világháborúhoz vezetõ eszkalációt jelentene” – nyilatkozta már tavaly októberben Alexander Venediktov, Oroszország Biztonsági Tanácsának fõtitkárhelyettese.

A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy a NATO-tagállamok már most is óriási segítséget nyújtanak Ukrajnának. Nem „csupán” fegyvereket szállítanak folyamatosan, hanem gõzerõvel képzik ki az ukrán katonákat. Az úgynevezett Pentagon-iratok szerint amerikai katonák, valamint NATO különleges mûveleti katonák már Ukrajna területén is végzik a csapatok kiképzését. Az amerikai haderõ pedig részesévé vált az ukrán rakétatámadásoknak azáltal, hogy nem cáfolt lapértesülések szerint segít meghatározni az orosz célpontok koordinátáit.