Nagy interjút készített Volodimir Zelenszkijjel a BBC. Az apropót az adta, hogy Oroszország majdnem egy esztendõvel ezelõtt, 2022. február 24-én rohanta le Ukrajnát, és azóta is dúl a véres háború a két ország között. Az ukrán elnök már a beszélgetés elején jelezte, egy négyzetméternyi területet sem hajlandóak átengedni az oroszoknak, ugyanis ha ezt megtennék, akkor fennállna annak a veszélye, hogy újabb és újabb területekért rájuk támadna Moszkva.

Zelenszkij közölte, az általa is elõre jelzett orosz offenzíva elkezdõdött, ahogy mondta, már több irányból is folytatódnak az orosz támadások. Úgy véli, hogy a tavasszal indítandó ellentámadásig Ukrajna erõi tartani tudják és megállítják Oroszország elõretörését. Ám a katonai sikerekhez elengedhetetlennek tartja a Nyugat további katonai segítségét.

„Természetesen, ha megkapjuk a modern fegyvereket, annak a fronton való megjelenése felgyorsíthatja a békefolyamatokat. Ugyanis Oroszország csak egy nyelven ért: a fegyverek nyelvén” - mondta Zelenszkij.

Múlt héten találkozott az Egyesült Királyság és az EU vezetõivel, és amikor Ukrajna elnöke modern vadászrepülõgépeket kért, Rishi Sunak brit miniszterelnök közölte, hogy errõl egyelõre nincs szó. Ez messze nem aggasztja annyira az ukrán elnököt, mint az, hogy milyen gyorsan érkeznek meg Kijev számára a beígért nyugati fegyverek. Zelenszkij úgy véli, vélhetõen hetekre van még arra szükség, hogy a nagyon várt modern harckocsik megérkezzenek és bevethetõek legyenek.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök már azzal fenyegetõzik, ha átlépi a határt egyetlen ukrán katona, akkor Fehéroroszország belép a háborúba az oroszok oldalán. „Remélem, hogy a fehéroroszok nem csatlakoznak a háborúhoz. Ha mégis, akkor harcolni fogunk, és ezt is túléljük. Ugyanakkor óriási hiba lenne, ha lehetõvé tennénk Oroszországnak, hogy Fehéroroszországot egy újabb támadás állomáshelyeként használja fel" - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az orosz erõk 12 hónappal ezelõtt éppen Fehéroroszországból indították inváziójuk egy részét. Mégpedig Ukrajna fõvárosa, Kijev elfoglalása érdekében, de elõbb megállították az orosz támadást, majd súlyos veszteségeket okozva visszaszorították õket.

Arra a kérdésre, hogy meglepte-e Oroszország háborús taktikája, Zelenszkij „értéktelennek” minõsítette az orosz katonákat. Úgy véli, ha végrehajtották Moszkva azon parancsait, hogy pusztítsanak el mindent, akkor az egyértelmûen azt jelenti, egyetértenek Moszkva elképzeléseivel.

A héten közzétett ukrán adatok azt sugallják, hogy az Ukrajnában tartózkodó orosz csapatok nagyobb számban haltak meg ebben a hónapban, mint inváziójuk elsõ hete óta bármikor. Ám ezeket az adatokat – akárcsak az orosz fél által hangoztatottakat – nem lehet ellenõrizni. Ugyanakkor a brit védelmi minisztérium és a hírszerzés úgy véli, a kijevi számok „valószínûleg pontosak”.

„Úgy gondolom, hogy Ukrajna a túléléséért küzd. Ma a túlélésünk az egységünk. Mi az Európa felé vezetõ utat választottuk mind gazdaságilag mind az általunk vallott értékek miatt. Bármilyen területi megalkuvás gyengítene minket, mint államot” – mondta Zelenszkij.

Az interjú végén kijelentette, hajlandóak kompromisszumokat kötni, ha azok ésszerûek. De nem a jelenlegi orosz elnökkel. "A kérdés az, hogy kivel tárgyalunk, kivel egyezkedünk. Putyinnal? Nem. Mert nincs bizalom. Párbeszéd vele? Nem. Mert nincs bizalom" – tette hozzá az ukrán elnök.