"Abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek gyõztesei, ilyet soha nem szabad kirobbantani, és mi a világközösség minden tagja számára egyenlõ és oszthatatlan biztonság mellett állunk ki,

- hangsúlyozta.

Putyin rámutatott, hogy több mint fél évszázados fennállása alatt az atomsorompó-egyezmény a nemzetközi biztonsági és stratégiai stabilitási rendszer egyik kulcsfontosságú elemévé vált. Az egyezményben az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, a leszerelés és az atomenergia békés célú felhasználása terén elõírt kötelezettségek teljes mértékben megfelelnek mind a nukleáris fegyverrel rendelkezõ, mind az ilyennel nem rendelkezõ államok érdekeinek - mondta.

Az orosz államfõ reményét fejezte ki, hogy a konferencia megerõsíti az atomsorompó-szerzõdésben részt vevõ valamennyi állam készségét arra, hogy szigorúan betartsák kötelezettségvállalásaikat, és "érezhetõen hozzájáruljanak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó rendszer megerõsítéséhez, valamint a béke, a biztonság és a stabilitás biztosításához a világban.

Az atomsorompó-egyezmény felülvizsgálati konferenciáit ötévente tartják. A tizedik találkozót eredetileg 2020 májusában tartották volna New Yorkban, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották idén augusztusra.

Az 1968-ban aláírt atomsorompó-egyezmény legitimálta Nagy-Britannia, Kína, az akkori Szovjetunió, az Egyesült Államok és Franciaország nukleáris arzenálját. A többi állam a dokumentum aláírásával lemondott arról a jogáról, hogy tömegpusztító fegyvereket állítson elõ vagy szerezzen be. A megállapodásnak jelenleg több mint 190 részes állama van. Izrael, India és Pakisztán nem tartozik közéjük, Észak-Korea pedig 2003 januárjában felmondta a szerzõdést.