Az EU mostanáig mintegy 30 milliárd euró értékû orosz és fehérorosz vagyont fagyasztott be. Az Európai Bizottság múlt héten közölte, hogy megvizsgálja a zárolt orosz vagyon ukrajnai felhasználásának lehetõségét, de az orosz jegybank tulajdonát képezõ vagyonra – ami megközelítõleg 300 milliárd dollár lehet – nem tett utalást.

A vagyontárgyak befagyasztása nem egyenlõ az elkobzással - jelentette ki Christian Wigand bizottsági szóvivõ. A legtöbb tagállamban utóbbira nincs mód, a vagyonelkobzáshoz bûntetõjogi felelõsség megállapítása szükséges. Mindemellett jogilag a magánszemélyek és a központi bank vagyona eltérõ elbírálás alá esik - tette hozzá.

Ugyanakkor Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia azt követeli, hogy a nyugati szankciók révén zárolt orosz vagyont kobozzák el és fordítsák Ukrajna újjáépítésére - derült ki a négy uniós tagállam által közzétett közös levélbõl. A dokumentum felidézi, hogy május 3-án publikált ukrán becslések szerint az orosz invázió csak április végéig mintegy 600 milliárd dollár kárt okozott Ukrajnában.

Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovákia azt követeli, hogy a nyugati szankciók révén zárolt orosz vagyont kobozzák el és fordítsák Ukrajna újjáépítésére     Fotó: Twitter

Ukrajna újjáépítési költségeinek jelentõs részét, ideértve az orosz katonai agresszió áldozatainak kárpótlását, Oroszországnak kell fedeznie - áll a levélben, amelyet az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozásán készülnek elõterjeszteni. A négy uniós tagállam egyben újabb szankciókat is sürget Moszkvával szemben.

"Végsõ esetben, ha Oroszország nem hagy fel Ukrajnával szembeni katonai agressziójával, egyáltalán nem maradhatnak gazdasági kapcsolatok az EU és Oroszország között, ezzel biztosítva, hogy pénzügyi forrásaink, termékeink és szolgáltatásaink egyáltalán ne járuljanak hozzá az orosz hadigépezet mûködéséhez" - olvasható a levélben.