Február 24-e óta kizárólag azzal van elfoglalva a világ, hogy Oroszország lerohanta a szomszédos és független Ukrajnát, rakétákkal és bombázásokkal támadja a különbözõ ukrán településeket, ahol rengeteg civil is áldozatul esett. Érdekes, hogy azokról az ukrán támadásokról, amiket oroszországi célpontok, nem egy esetben orosz városok, falvak ellen indítottak, valahogy mindkét fél mélyen hallgat – írta az rtl.hu portál.

Hogy mi ennek az oka? Nos, az orosz hallgatás abból a szempontból érthetõ, mert egyrészt ezek a támadások nemcsak a határmenti településeket érik, azaz az orosz légvédelem, illetve a háttérországban szolgálatot teljesítõ szárazföldi erõk nincsenek a feladatuk magaslatán, hiszen az akciók egyre sikeresebbek. Igaz, eddig sokkal kevesebb civil áldozattal járnak, de még az egy, hazai földön elhunytat is el kell hallgatni a közvélemény elõl.

Hogy az ukránok miért hallgatnak, az végkép megmagyarázhatatlan, hiszen számukra minden katonai siker – fõleg, ha azt az ellenség területén érik el – növeli a morális erejüket a további védekezéshez, illetve jelzik, az orosz hadsereg egyáltalán nem sebezhetetlen. Ilyen akció volt például már a háború elsõ napján indított rakétatámadás a határtól 10 kilométerre, az orosz oldalon lévõ Millerovo repülõtere ellen, amelyrõl még Moszkva is elismerte, hogy két gépük megsemmisült, valamint egy katonájuk meghalt.

Ukrán helikopterek többször hajtottak már végre sikeres támadásokat oroszországi célpontok ellen    Fotó: Twitter

És akkor ne beszéljünk a fõleg áprilistól beindult akciókról, amelynek során hirtelen vasúti sínek rongálódtak meg, üzemanyagraktárak gyulladtak fel – például a sebeniki járásban –, vagy éppen a határtól már 155 kilométerre lévõ Brjanszk városban robbant fel két olajtároló is. És akkor az olyan robbanásokról, mint ami Belgorodban történt, most ne is beszéljünk.

Semmilyen magyarázat nem hangzott el a szokásos „véletlen baleseten” kívül az orosz védelmi minisztérium tveri kutatóintézetében vagy a Kinyesmában hirtelen fellángolt tûzesetekrõl, ám ezek legalább száz kilométerre vannak Moszkvától. Nem úgy az orosz fõváros külkerületében található Repülésmérnöki és Mûszaki Fõiskola, aminek egyik létesítménye szintén „véletlenül” kigyulladt.

A sort még számtalan esettel folytathatnánk, de a titkolózás miatt senki sem sejti, valójában hány ilyen történt Oroszországban a háború kirobbanása óta. Hogy az ukránok azért hallgatnak ezekrõl, mert kiderülne a világ számára, hogy õk is követnek el támadásokat oroszországi célpontok ellen, és ezeknek lehetnek civil áldozataik, vagy azért, mert félnek az orosz válaszcsapásoktól, még nem tudni.

A határtól már 155 kilométerre lévõ Brjanszk városban robbant fel két olajtároló     Fotó: Twitter

Vagy egyszerûen csak arról van szó, hogy ezekben az esetekben az éles helyzet kihozta a velejéig korrupt orosz rendszer valamennyi hibáját, és a karbantartások hiánya, az anyagok ellopása, a hanyag kezelés okozta ezeket a baleseteket.

A londoni székhelyû International Institute for Strategic Studies nevû kutatóintézet egyik igazgatója. William Alberque szerint ugyan elõfordulhat, hogy a nagymennyiségû logisztikai feladatok miatt történnek balesetek, ám ha egymáshoz igencsak hasonló, minimum átlagban kétnaponta történõ eseteknél abszolút nem zárható ki az ellenséges támadás.

Egyébként nagyon finoman erre utalt Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is pár napja, amikor „isteni beavatkozásként” jellemezte az ukránt határ közelében lévõ orosz üzemanyag- és lõszerraktárak felrobbanását, kijelentve, hogy „a karma könyörtelen”. Majd utalva az ukrán célpontok ellen elkövetett orosz támadásokra közölte, a világ törvényszerûsége, hogy „a kölcsön visszajár”.

Az egymáshoz igencsak hasonló, minimum átlagban kétnaponta történõ eseteknél abszolút nem zárható ki az ellenséges támadás a szakértõk szerint      Fotó: Twitter

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó viszont nem finomkodott ennyire, amikor a New York Times-nak elmondta: „nem erõsítjük meg, de nem is tagadjuk, hogy a támadások mögött Ukrajna állna. Rob Lee, Foreign Policy Research Institute külpolitikai kutatóintézet elemzõje pedig a Wall Street Journal címû lapnak kijelentette, ezekben a támadásokban a nyugati országok is segítséget nyújthatnak az ukránoknak.

A szakértõ szerint hírszerzési információkat oszthatnak meg Kijevvel, egyebek között arról, hogy mely területeken gyengébb az orosz légvédelem, de az is lehet, hogy elektronikus zavaróberendezésekkel akadályozzák az orosz légvédelmi rendszerek mûködését.