Úgy tûnik, az orosz erõk átcsoportosításával rövidesen, akár napokon belül megkezdõdhet az orosz-ukrán háború vélhetõen legvéresebb szakasza, a Donbaszért folyó csata. Sok szakértõ úgy véli, hogy Oroszország a térségben várható offenzívája, nagyszabású hadmûveleteivel, a harckocsik, repülõgépek és páncélozott jármûvek ezreivel a második világháborút fogja idézni.

Mielõtt bármilyen elemzésbe kezdenénk, szögezzük le, a mai pillanatig a nemzetközi jog értelmében Donbasz az ukrán állam szerves része, azaz minden határon túlról indított katonai támadás agresszió egy független állam ellen. Még akkor is így van, ha a térségben orosz anyanyelvû többség él, és a 2014 óta zajló polgárháborúban bizony követtek el emberiség elleni bûntetteket az ukránok.

Oroszország a térségben várható offenzívája, nagyszabású hadmûveleteivel, a harckocsik, repülõgépek és páncélozott jármûvek ezreivel a második világháborút fogja idézni     Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium sajtóosztály

Számos videófilm igazolja, hogy elképesztõ mennyiségû orosz haditechnika érkezik az oroszokon kívül senki által el nem ismert szakadár köztársaságokon keresztül. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az ukrán hadsereg számos, nagyon ütõképes alakulatai is Donbaszban vannak, amelyek ráadásul a döntõ ütközetre készülve többszörös védelmi vonalakat építettek ki.

Azt csak találgathatjuk, hogy az orosz hadvezetés vajon bevárja-e a támadás megindításával Mariupol bevételét, hogy az ottani esetleges katonai siker mentális fölényével induljon meg az oroszok inváziója. Ám egyelõre továbbra sem sikerült elfoglalni az Azovi-tenger melletti kikötõvárost, ami nem éppen nagy dicsõség a többszörös túlerõben lévõ orosz és szeparatista hadakra nézve.

Elképesztõ mennyiségû orosz haditechnika érkezik az oroszokon kívül senki által el nem ismert szakadár köztársaságokon keresztül     Fotó: Twitter

Nagy kérdés, hogy az ukrán hadsereget mennyire segíti majd a Nyugat által Ukrajnának nyújtott fegyveres támogatás, mennyire sikerült technikailag felerõsíteni az itt állomásozó ukrán erõket. Mindenesetre az itteni összecsapások lesznek a háború legvéresebb küzdelmei.

Ráadásul a két fél tárgyalásait sem segítené elõ egy donbaszi csata, hiszen ezek a megbeszélések lassan vakvágányra mennek a két fél egymás és a civilek elleni brutalitása miatt. A bucsai vérengzés, valamint a nõk megerõszakolása Moszkva, míg az orosz foglyok megkínzása és kivégzése Kijev felelõsségét mutatja. Az erõszak visszafogása helyett pedig az a legfontosabb mindkét félnek, hogy minden esetben a másikat vádolja meg hamisított bizonyítékok gyártásával.

Az orosz foglyok megkínzása és kivégzése Kijev felelõsségét mutatja    Fotó: Twitter

Lassan azonban nincs mit tagadni a bucsai tömeggyilkosság ügyében. Immár nemcsak mûholdfelvételek igazolják, hogy az oroszok gyilkolták halomra a város lakosságát, de a német hírszerzés (BND) lehallgatott és rögzített egy orosz katonák közti beszélgetést, melyben a Bucsa körül elkövetett atrocitásokról beszélnek. A BND információi szerint – melynek tartalmáról a Spiegel számolt be – a gyilkosságok számottevõ részét az orosz Wagner-csoport zsoldosai követték el.

A hanganyagban például egy orosz katona arról beszélt, hogy parancsuk van arra, hogy elõször hallgassák ki a foglyul ejtett ukrán katonákat, majd lõjék õket agyon. A vérengzésekben „kulcsfontosságú szerepet” játszottak a Szíriában és Közép-Afrikában is bevetett, Wagner-csoportként ismert orosz zsoldosok, akik kegyetlenségben minimum olyan hírhedtek, mint az ukrán Azov.

A német hírszerzés bizonyítékai alapján a gyilkosságok számottevõ részét az orosz Wagner-csoport zsoldosai követték el     Fotó: Twitter

A Wagner-csoport hivatalosan nem az orosz haderõ része, ám nyílt titok, hogy Vlagyimir Putyin magánhadserege, amely több országban követett már el emberiség elleni bûntettet, és a Kreml megbízásából vállalnak feladatokat, tagjaik között számos volt orosz katona is megtalálható.