A Német Szövetségi Bûnügyi Hivatal (BKA) felmérése szerint a politikai indíttatású bûncselekmények felfutása a koronavírus-járvánnyal egy idõben kezdõdött: több ezer ilyet követtek el tavaly Németországban. Holger Münch, a hivatal vezetõje szerint a bûnözõk a pandémia elmúltával új ellenséget keresnek.

Az elhúzódó orosz-ukrán háború támadások sorozatát indította el Németországban élõ orosz, illetve ukrán származású emberek ellen. Hetente nagyjából kétszáz ilyen esetrõl szereznek tudomást, a többségük az oroszokat sújtja. Az atrocitások a sértegetéstõl, fenyegetéstõl a fizikai erõszakig és garázdaságig terjednek.

És ha már támadásról írunk, nem csökken az orosz erõk támadási kedve Ukrajnában. Az Unian megszólaltatta Vlagyiszlav Nazarovot, a régió egyik magas rangú ukrán katonatisztjét, aki kijelentette, Odessza régióban az ellenség partra szállásának veszélye áll fenn.

Bizonyos ukrán források szerint az oroszok partraszállásra készülnek Ogyesszában, ahol a város lakói felkészültek otthonaik védelmére     Fotó: Twitter

„Az ellenséges hajók az odesszai partok körül manõvereznek, a partraszállás veszélye továbbra is fennáll a régióban. Az ellenség kitartóan végez légi felderítést és támadást” – hangsúlyozta Nazarov, akinek szavait sem a hivatalos ukrán, sem pedig az orosz források nem erõsítettek meg.

 A Kreml közleménye szerint Vlagyimir Putyin kijelentette Emmanuel Macronnal folytatott tárgyalása során, hogy Mariupol bombázása csak akkor ér véget, ha megadják magukat az ukrán csapatok. A BBC szerint ugyanakkor francia tisztviselõk arról számoltak be, hogy az orosz elnök beleegyezett abba, hogy fontolóra vegyék a városban lévõ civilek evakuálásáról szóló terveket.