Noha a kezdetben Vlagyimir Putyin rendeletére elindított támadás Ukrajna ellen akár gyors sikert is ígért az inváziós erõknek, mára már biztossá vált, hogy az, amit a „különleges hadmûveletnek” hívott agresszióval kapcsolatban az állami média több szakértõje jósolt – miszerint alig több mint tíz perc alatt lerohanják Ukrajnát –, abszolút tévedés volt.

A háború immár második hónapja tart, sõt, nem egy frontvonalon nemhogy nem értek el eredményt az orosz erõk, hanem az ukránok ellentámadása miatt több helyen visszavonulásra, védekezésre kényszerültek. Noha az orosz médiát erõteljesen ellenõrzik kormányszinten, a háborúról szóló híreket jelentõsen szûrik, már nem lehet teljes mértékben eltitkolni a fentieket a lakosság elõl.

Sõt, az elmúlt napokban már egyre pesszimista jóslatok hangzottak el az orosz állami televízióban, és a megszólaltatott katonai vezetõk és szakértõk egybehangzóan úgy vélik, hogy akár évtizedekbe telhet a szabadságához ragaszkodó Ukrajna leigázása. Nyikolaj Sztarikov például odáig ment, hogy kijelentette, akik ezt az információs háborút irányítják és szervezik, ugyanúgy bíróság elé kell állniuk, mint az ukrán náciknak - számolt be a The Daily Beast.

„Ma már egyértelmûen megjósolható, hogy harminc-negyven évig Ukrajnában kell maradnunk” – jelentette ki Samanov tábornok    Fotó: kremlin.ru

Vlagyimir Samanov tábornok, az Állami Duma Védelmi Bizottságának vezetõje – akinek van háborús tapasztalata, hiszen a csecsenföldi és a grúziai harcokban részt vevõ orosz erõk parancsnoka volt – ugyan háborús bûnösnek nevezte Volodimir Zelenszkijt, amiért nem adja meg magát Oroszországnak, de azt nem titkolja, évtizedekre kell számítani, amíg Ukrajna megtörik.

A nyugdíjazott vezérezredes szerint ugyanis legalább két nemzedék „átnevelése” szükséges ahhoz, hogy Ukrajna elfogadja Oroszország érdekeinek elsõdlegességét. Samanov kijelentette, erre azonban nem biztos, hogy elég lesz az egymilliós orosz hadsereg. „Ma már egyértelmûen megjósolható, hogy harminc-negyven évig Ukrajnában kell maradnunk” – jelentette ki Samanov.

A keményvonalasok is módosították eddigi elképzeléseiket. Például Vitalij Tretyakov politika elemzõ már úgy vélekedik, hogy a „különleges hadmûveletek” során nem sikerült az ukránokat lélektanilag megtörni, ráadásul mára Zelenszkijbõl egy megtámadott ország vezetõje lett, és nem az, akit láttatni akart az orosz média. Az elemzõ szerint ráadásul azt is rosszul mérték fel, hogy a Nyugat mennyire lesz majd egy oldalon és Ukrajna pártján.

Van olyan orosz szakértõ, aki szerint katonai erõvel fojtsanak el minden tiltakozást, tüntetést és internálni kell az orosz fegyveres erõk ellenségeit    Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium sajtóosztály

Igor Korotcsenko katonai elemzõ viszont a további szigorúbb fellépést sem tartja kizártnak, õ azt javasolja, katonai erõvel fojtsanak el minden tiltakozást, tüntetést és internálni kell az orosz fegyveres erõk ellenségeit. Továbbment, azt javasolta, semmisítsék meg az ukrán jelképeket, és azoktól, akik elmenekültek a háború elõl Ukrajnából, soha többé ne térhessenek oda vissza. Úgy vélekedett, Ukrajna nácitlanítása legalább 15-20 évig tart majd.

Ugyanakkor a világot igencsak aggasztja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezõgazdasági Szervezete, a FAO legújabb jelentése, miszerint 8-22 százalékkal emelheti a globális élelmiszerárakat az orosz invázió hatása. Ugyanis Oroszország és Ukrajna a mezõgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek jelentõs termelõi és exportõrei.

A FAO elõrejelzése szerint a két országból származó gabona- és napraforgómag-export hirtelen és meredek visszaesésének lehetséges hatásait a 2022/2023-as mezõgazdasági szezonban csak részben tudják majd ellensúlyozni az alternatív források. Számos más exportáló ország termelési és ellátási képességét korlátozhatják a magas termelési és ráfordítási költségek.

A FAO jelentésében az olvasható, hogy 8-22 százalékkal emelheti a globális élelmiszerárakat az orosz invázió hatása    Fotó: Twitter

A szervezet szakértõi szerint a 2022/2023-as mezõgazdasági szezonon túl is fennmaradhat jelentõs kínálati hiány a gabona- és napraforgópiacon, ha az orosz invázió magasan tartja a kõolaj árát, és a két ország világexportban való részesedésének csökkenését meghosszabbítja. Ráadásul Ukrajnában az õszi vetésû gabona 20-30 százaléka maradhat betakarítatlan, és jelentõs a bizonytalanság a tavaszi vetési kampány kapcsán is.

Oroszországban az õszi vetésû gabonával nem lesz gond, de a bevezetett szankciók miatt bizonytalanok az export kilátásai. A nemzetközi szankciók a mezõgazdasági termékek, különösen a növényvédõ szerek és vetõmagok Oroszországba irányuló szállításának megszakadását is okozhatja, amelyektõl az ország jelentõsen függ. Ez a vetésterület, a terméshozamok és a minõség csökkenéséhez vezethet.