A harminc európai és észak-amerikai országot összefogó védelmi szövetség szervezetének fõtitkára nyomatékosan figyelmeztette Oroszországot, hogy ne merje támadni Ukrajnát tömegpusztító fegyverekkel.

Mint mondta, Moszkva "abszurd állításokat" tett vegyi és biológiai fegyverek elõállítására szolgáló ukrajnai laboratóriumokról, és "most, hogy ezek a hamis állítások elhangzottak, ébernek kell lennünk, mert lehetséges, hogy a hazugságok leple alatt éppen Oroszország tervezhet mûveleteket vegyi fegyverekkel".

Rámutatott, háborús bûncselekmény lenne, ha Oroszország vegyi fegyvereket is bevetne Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy a Kreml "hamis ürügyeket talál ki, hogy megpróbálja igazolni a megmagyarázhatatlant".

Jens Stoltenberg ismét felszólította a moszkvai vezetést, hogy állítsa le az ukrajnai inváziót.

Mint mondta, üzenete Vlagyimir Putyin orosz elnöknek:
"világos: vessen véget ennek a háborúnak, vonja vissza összes csapatát és kötelezze el magát a diplomácia mellett".

Hozzátette, hogy az eddiginél is durvább erõszaktól tart.
"Ukrajna népe bátran és elszántan ellenáll az inváziónak, de a következõ napok valószínûleg még nagyobb megpróbáltatásokat hoznak" - mondta.

A NATO fõtitkára ismét kizárta a szövetség beavatkozását az ukrajnai háborúba. A NATO védelmi szövetség, nem keresi a bajt, nem akar összecsapni Oroszországgal. Ezért egy NATO-által felügyelt ukrajnai repüléstilalmi övezetrõl sem lehet szó, mert az az orosz inváziós erõk megtámadását, "közvetlen konfrontációt" jelentene.

Ugyanakkor - fejtette ki Jens Stoltenberg - a szövetség megerõsíti katonai jelenlétét a keleti szárnyán, és történetében elõször aktiválta az úgynevezett reagáló erejét (NRF, a szövetség többnemzetiségû gyorsreagálású hadereje), aminek révén 130 repülõgépet és több mint 200 hajót helyeztek magas készültségbe. Mindezt "tovább folytatjuk, hogy megvédjük szövetségeseinket" - jelentette ki a NATO fõtitkára.