Andrzej Duda a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinmûsorának nyilatkozva úgy fogalmazott:
"az ukrajnai orosz invázió a második világháború óta nem látott méretû hadmûvelet, és az orosz haderõ elsöprõ túlerõben van az ukrán hadsereghez képest, jelenleg mégsem képes gyõzelmet aratni".
Arra a kérdésre, hogy Putyin elszánhatja-e magát vegyi fegyverek bevetésére, ahogy attól egyes nyugati szakértõk tartanak, Duda azt mondta: az orosz elnök "bármit bevethet", mert nagyon nehéz helyzetbe került.
Arra a felvetésre, hogy tömegpusztító fegyverek bevetése esetén a NATO-nak be kellene-e avatkoznia, a lengyel elnök kitérõen azt mondta:
mindenki reméli, hogy Putyin semmiféle ilyen eszközt - sem vegyi, sem biológiai, sem nukleáris fegyvert - nem használ. Ha azonban ez mégis bekövetkezik, az fordulatot jelentene, és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkodnia a további teendõkön, mert ez már veszélyes helyzetet teremtene nemcsak Európa, nemcsak a szûkebb közép-európai térség, hanem az egész világ számára - mondta Andrzej Duda.
Arra a kérdésre, hogy a lengyel légierõ MiG-29-es harci repülõgépeinek esetleges átadása Ukrajnának milyen hatást gyakorolna, a lengyel államfõ úgy fogalmazott: ez nagyon érzékeny ügy, és különbözõ vélemények hangzottak el arról, hogy Lengyelország átadja-e Ukrajnának ezeket a gépeket vagy sem.
Duda kijelentette: a lengyel közvéleményt komoly félelemmel töltötte el ez a terv, mivel Oroszország világossá tette, hogy hadüzenetnek tekintené a lengyel MiG-29-esek átadását Ukrajnának.
A Varsó által korábban felvetett elképzelés alapján Lengyelország összes MiG-29-es típusú vadászgépét áttelepítette volna a németországi Ramsteinben mûködõ NATO-támaszpontra, és az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátotta volna azokat.
Az amerikai védelmi minisztérium azonban elutasította ezt a felajánlást, azzal az indokkal, hogy a terv erõteljes reakcióra késztethetné Oroszországot, és ez növelhetné a NATO és Oroszország közötti katonai eszkaláció lehetõségét.
A vasárnapi BBC-interjúban a lengyel elnök is azt mondta, hogy harci repülõgépek átadása, vagy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon kérésének teljesítése, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében, ahhoz vezethetne, hogy NATO-repülõgépeket kellene Ukrajna légterébe vezényelni. Ennek valószínûsíthetõ következményeként a NATO légiereje közvetlen konfrontációba kerülhetne orosz harci repülõgépekkel, és ez akár a harmadik világháború kitörését is jelenthetné - mondta Andrzej Duda a vasárnapi BBC-mûsorban.
A repüléstilalmi övezet kialakítására vonatkozó ukrán kérés a háború kezdete óta többször is elhangzott, de a nyugati vezetõk rendre egyértelmûvé tették, hogy erre nem kerülhet sor, mivel ilyen intézkedés a háború súlyos, egész Európára kiterjedõ eszkalációjának kockázatával járna.
Ben Wallace brit védelmi miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva a minap szintén azt mondta: az ukrajnai repüléstilalmi zóna deklarálása óhatatlanul ahhoz vezetne, hogy a NATO légierejének orosz harci gépeket kellene lelõnie nyílt légi összecsapásokban.
A brit fegyveres erõk vezérkari fõnöke, Sir Tony Radakin tengernagy ugyancsak a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: a Nyugatnak mindenképpen el kell kerülnie a háborút Oroszországgal, mert egy ilyen háború a mostani rettenetes helyzetnél is még rosszabbat teremtene.
"Semmit nem akarunk kevésbé, mint a háborút Oroszországgal" - fogalmazott a brit vezérkari fõnök.