Lassan-lassan az egész világ belátja, reménytelen abban hinni, hogy rövid idõn belül véget érhet az orosz-ukrán háború. Holott már nemcsak a különbözõ országok nagyvárosaiban, hanem Oroszország és Ukrajna kisebb nagyobb településein is egyre többen tüntetnek a háború ellen.

A dél-ukrajnai Herszontól mintegy 50 kilométerre északra, a Dnyeper folyó partján fekvõ 75 ezer lakosú városban, Nova Kakhovkában sok ezren vonultak utcára a megszálló orosz csapatok ellen demonstrálva.

Oroszországban pedig országszerte számos tüntetés zajlott Moszkva „katonai mûvelete” ellen. A 49 oroszországi városban zajló megmozdulások résztvevõi közül több mint 3500 személy került rács mögé. A védelmi minisztérium szerint Moszkvában 1700, Szentpéterváron 750, a többi városban pedig 1061 volt az elõállítottak száma, míg a belügyminisztérium azt állította, hogy a megmozdulásokon mintegy 5200-an vettek részt.

49 oroszországi városban zajló megmozdulások résztvevõi közül több mint 3500 személy került rács mögé    Fotó: rosbalt.ru

Hanna Ljubakova fehérorosz újságírónõ tudomása szerint a háború kezdete óta 38 gyermek vesztette életét bombázások következtében, további 71 pedig megsebesült. Mindeközben vasárnap ismét meghiúsult a tervezett civil evakuálás a napok óta hevesen ostromlott Azovi-tengeri kikötõvárosból, Mariupolból.

Ráadásul a várost a radikális jobboldali Azov hadosztály és Pravij Szektor (Jobb Szektor) fegyveresei védik többek között, akiket folyamatosan náciznak Vlagyimir Putyin és követõik. Ezek a hadosztályok intenzíven részt vettek korábban a szeparatisták elleni harcokban a Donbaszban, melyeknek számos orosz származású polgári személy is áldozatul esett.

Mariupolt a radikális jobboldali Azov hadosztály és Pravij Szektor (Jobb Szektor) fegyveresei védik     Fotó: Twitter

Putyin egyébként újra beszélt telefonon Emmanuel Macron francia államfõvel, és ígéretet tett arra, hogy az Ukrajnában elõrenyomuló orosz csapatok nem fognak támadni atomerõmûveket. Ismételten megerõsítette, a hadmûvelet addig folytatódik, míg el nem érik a kitûzött célokat Ukrajnában.

Az orosz elnök a hétvégén igencsak aktív diplomáciai tevékenységet végzett, ugyanis a Macronnal folytatott beszélgetésen kívül Moszkvában tárgyalt Naftáli Benet izraeli miniszterelnökkel, valamint telefonon egyeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is. Az izraeli és a török vezetõ közvetíteni próbál a háborús konfliktusban.

Az ukrán fél sem maradt el mögötte. Volodimir Zelenszkij szerint országa egész Európa szabadságáért harcol, így elvárható, hogy az unió az ukrán néppel történõ teljes szolidaritásvállalás jegyében azonnali hatállyal felvegye hazáját tagjai sorába.

Az ukrán elnök repüléstilalmi zóna bevezetését is sürgeti a teljes ukrán légtér felett, melyet csak a NATO tudna kikényszeríteni. Erre azonban újra nemet mondtak mind az Egyesült Államok, mind a NATO illetékes vezetõi, ugyanis ennek a No Fly zóna kialakításával biztos, hogy rövid idõn belül kitörne a III. világháború.

Az Ukrajnát elhagyó menekültek összlétszáma átlépte az 1,5 milliót az ENSZ jelentése szerint     Fotó: Twitter

Egyre nehezebben viselik a menekültáradat érkeztét az Ukrajnával szomszédos országok. A mindössze 2,6 millió lakosú, igen szegény, etnikailag és politikailag megosztott Moldova nemzetközi segítséget kér a humanitárius válság kezeléséhez, hiszen eddig 120 ezer menekültet fogadott be, akik közül 96 ezer ukrán állampolgár.

A lengyel határõrség bejelentése szerint vasárnap délutánig 964 ezer ember menekült Lengyelországba Ukrajnából. Az országot elhagyó menekültek összlétszáma átlépte az 1,5 milliót az ENSZ jelentése szerint.

Az Ukrajnával határos országoknak a Brüsszel által bejelentettnél lényegesen nagyobb uniós támogatásra van szükségük a menekültáradat kezelésére – jelentette ki Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes.