Örömteli látni, hogy hazánkban is egyre többen élik egyre környezettudatosabban az életüket. A csomagolásmentes boltok, a közösségi kertek és komposztálók elterjedése mind-mind ezt jelzik. Saját szemetünk szelektív gyûjtésével a hétköznapokban is óriási mértékben járulunk hozzá, hogy tovább élvezhessük bolygónk vendégszeretetét.

2024-tõl növelhetjük ezt a hozzájárulást: a mûanyagok, fémek és a papír mellett a biohulladékot is elkülönítve kell majd gyûjtenünk – az életbe lépõ európai uniós elõírás alapján. A hatékony feldolgozásban új szintet hozhat az uniós szabályozás, amely szerint hazánkban is kötelezõ lesz a biohulladék elkülönített gyûjtése 2024-tõl.

„Ezentúl nem választás kérdése, hogy komposztálunk-e vagy sem. A kérdés az, hogyan lehet ezt megoldani ott, ahol nincs lehetõség helyben komposztálásra" – hívta fel a figyelmet a Humusz Szövetség. A szakszerû komposztálásról a Humusz Szövetség idén februárban Kezeljük helyén a zöld javakat! címmel adott ki állásfoglalást.

A talajdegradációban, az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kiemelt szerepet játszó komposztálás pofonegyszerû mûvelet azok számára, akik kertes ingatlanban laknak. Elhelyeznek egy célnak megfelelõ komposztáló edényt, és abba gyûjtik a fõzés, kertészkedés során keletkezõ szerves hulladékot.

A felhalmozott biohulladékot többféleképpen is lehet hasznosítani      Fotó: Pixabay

Ahol viszont nem áll rendelkezésre erre a célra szolgáló zöldterület, más megoldást kell keresni. A beltéri gyûjtés is egyre divatosabb. Az agyagból készült Compot edényben oxigéndús környezetben különleges baktériumkultúra segíti a lebomlást: a végeredmény pazar minõségû virágföld.

A legkényelmesebb, és felmérések szerint leghatékonyabb megoldás, ha házhoz jönnek a biohulladékunkért. Jó példa Milánó, ahol a lakosok egy komposztálható zsákkal kibélelt háztartási kukába gyûjthetik otthon a szerves anyagokat, amelyet végül a házak elé kihelyezett nagyobb edénybe lehet üríteni.

A felhalmozott biohulladékot többféleképpen is lehet hasznosítani. A komposzttelepeken aerob úton megy végbe a lebomlás, így kerülhetnek vissza a szerves anyagok az ökológiai körforgásba – kiváltva ezzel a mûtrágyázást –, míg a biogázüzemekben fermentálási folyamat során (anaerob módszer) hõ- és villamos energia állítanak elõ, a fermentációs maradékot pedig szintén talajjavítónak használják.