Az energiatakarékosság a jelenlegi energiaválság kezelésének leggyorsabb és legolcsóbb módja. Ha csökken az energiafogyasztás, akkor rövid és hosszú távon is alacsonyabbak lesznek a háztartások és a vállalkozások energiaszámlái. Egy épület energiahatékonyságának a növelésre alapvetõleg két módszert kell alkalmazni: energiahatékonyságnak megfelelõ építkezés és alacsony fogyasztású, megújuló energiát használó gépészet.

Az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy megkétszerezze az egyéni hõszivattyúk jelenlegi telepítési arányát, ami a következõ 5 évben összesen 10 millió egységet eredményezne. Az alacsony energiafelhasználású ház nemcsak a törvényi elõírás miatt fontos, hanem sokkal inkább a lakókomfort miatt, ezért a törvényi megfelelésen túl is érdemes optimalizálni.

Szajki Balázs hõszivattyús fûtési szakértõ felhívta arra a figyelmet, a közel nulla energiaigényû házaknál a legjobb koncepció a hõszivattyú, a felületfûtés- és hûtés valamint a napelem kombinációja. Vannak, akik elektromos kazánnal, fûtõszõnyeggel és napelemmel próbálkoznak, ez viszont a rendkívül ingatag energiaárak miatt közel sem biztos, hogy hosszú távon megtérül, sõt, pénznyelõ is lehet.

Hozzátette, elõállhat a késõbbiekben olyan forgatókönyv is, hogy a ház elektromos fogyasztását nagyságrendekkel meghaladó napelemet használóknak nyáron van egy hatalmas termelt energiája, amivel nem tudnak mit kezdeni, télen viszont a szükségesnél kevesebb, ami nem tudja fedezni a fûtési energiát. Ez viszont megelõzhetõ egy korszerû hõszivattyús rendszerrel.

„Az ingatlanpiacon a vevõk szemében hatalmas hívószó a hõszivattyú, sokan ebben gondolkodnak, a kivitelezõknek pedig versenyelõnyt jelent a korszerû berendezés, amely fûtésre és hûtésre is egyaránt alkalmazható. Így értelemszerûen, aki gázkazán és klíma kombinációjával árul egy újépítésû ingatlant, az rögtön hátrányba kerül egy azonos adottságú ingatlannal szemben, arról nem is beszélve, hogy az elavult rendszerek azonnal csökkentik is a ház értékét” – jelentette ki a szakember.