2022 nyarán még abban lehetett bízni, hogy az energiaválság hazánkban is lendületet ad majd a környezetkímélõ fûtési alternatívák elterjedésének. Mára viszont jól látható, hogy a magyar háztartások még mindig nem elég nyitottak a nem fosszilis energiahordozók irányában. Errõl árulkodik az Oxyma Systems Kft. kutatása, a felmérésben azt vizsgálták, hogyan reagáltak a magyar lakosok az elszabaduló energiaárakra – írta a napi.hu.

Kiderült, hogy a háztartások 50,8 százalékánál továbbra is a gázfûtés szolgáltatja a meleget. Fontos azonban megjegyezni viszont, hogy a 2021-es fûtési szezonhoz képest 10,9 százalékkal csökkent az ily módon fûtõk aránya. A második legnépszerûbb energiahordozó továbbra is a tûzifa 21,2 százalékkal, a harmadik helyen pedig az elektromos áram szerepel 7,7 százalékkal.

A második legnépszerûbb energiahordozó továbbra is a tûzifa 21,2 százalékkal     Fotó: Pixabay

Érdekesség, hogy a vártnál alacsonyabb érdeklõdés mutatkozott az elektromos fûtõberendezések iránt: 2021-hez képest mindössze 2,3 százalékkal nõtt azoknak a száma, akik fontolóra vették valamely elektromos készülék megvásárlását. A legtöbben a napelemrendszerre való átállást vették számításba – a fûtéskorszerûsítésre nyitott válaszadók 42,5 százaléka –, de sokan, a válaszadók 34,2 százaléka preferálta a hõszivattyúkat is.

A megkérdezettek 48,3 százaléka viszont teljesen elzárkózott a fûtési rendszer korszerûsítésétõl. Elsõsorban azért, mert túl drágának találták az alternatív fûtési megoldásokat, és egyébként is elégedettek voltak a kutatás idõpontjában használt készülékükkel.

A legtöbben a napelemrendszerre való átállást vették számításba     Fotó: Freepik

A korszerûsítést elutasítók magas aránya már csak azért is meglepõ, mert 2021-hez képest 12,4 százalékkal nõtt azon háztartások száma, ahol a fûtésre fordított kiadások meghaladják az 50 ezer forintot.