A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) kimutatása szerint a hazánkban található 4,3 millió lakóingatlan közel 70%-át teszik ki a családi házak, ami körülbelül 2,8 millió épületet jelent. Ezekbõl, szakemberek becslése szerint, körülbelül 700 ezer már megfelelõen hõszigetelt. A maradék 2 millió családi házból nagyjából 500 ezer lehet olyan mûszaki állapotban, amelyet nem érdemes felújítani, utólagosan hõszigetelni.

A megugró gáz- és energiaáraknak köszönhetõen nyár közepe óta megduplázódott az érdeklõdés a homlokzati és a padlástéri hõszigetelõ megoldások iránt. A GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Masterplast 2022. augusztusi kutatásából látszik, hogy erõsen nõtt a külsõ nyílászárók cseréjére, a fûtési rendszer korszerûsítésére, valamint a hõszigetelési megoldásokra jelentkezõ igény.

Dalos András szakértõ szerint azért is lenne különösen fontos a családi házak utólagos hõszigetelésének a felgyorsítása, mert nálunk a családi házak 10 százalékkal több energiát fogyasztanak egy négyzetméterre vetítve, mint amennyi az európai uniós átlag. Az árak növekedését sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen az átlag feletti fogyasztásért sokkal többet kell fizetni, mint eddig.

Általában a padlásfödém utólagos szigetelését érdemes elvégezni    Fotó: Dallos Tüzép

A felmérések azt mutatják, hogy a családi házakból megszökõ energia 25-35%-a a homlokzati falakon, 25-30%-a a tetõn, 20-25%-a az ajtón és az ablakokon, 10-15%-a pedig a talajon fekvõ padlón át távozik. A téli gáz- és a nyári áramfogyasztás mérsékléséért az energiafelhasználás hatékonyságát érdemes javítani, a fûtési energia falakon belül tartásával.

Megfelelõ hõszigeteléssel jóval kevesebb fûtésre van szükség a téli hónapokban, ehhez pedig jóval kevesebb gázra, illetve áramra. Emellett nyáron is kevesebbszer kell a klímaberendezést bekapcsolnunk, hisz a hõszigetelt fal nem engedi be a lakásba a kinti perzselõ meleget.

„A ház utólagos hõszigetelése elõtt érdemes elvégeztetni egy energiahatékonysági felmérést azért, hogy kiderüljön, hol szökik meg a legtöbb meleg a házból. Ott érdemes kezdeni a hõszigetelést, ahol a legtöbbet tudjuk megtakarítani” – árulta el Dalos András.

A falak külsõ szigetelése akár 25-35%-kal is csökkenteni tudja a fûtésre felhasznált energia mennyiségét      Fotó: Dallos Tüzép

Energiahatékonysági vizsgálat nélkül elõször általában a padlásfödém utólagos szigetelését érdemes elvégezni. Mégpedig azért, mert a meleg levegõ felfelé száll, ezért egy négyzetméterre vetítve fajlagosan a padláson át szökik meg a legtöbb energia a házból. A padlásfödém szigetelésénél, a kiválasztott padlásszigetelõ anyag minõségétõl függõen, akár 30 cm vastag szigetelést is érdemes beépíteni az energiafelhasználás csökkentésére.

Az átlag feletti gázfogyasztás költségeinek mérsékléséért az egyik legjobb rezsicsökkentõ megoldás lehet a padlástér mellett a homlokzat hõszigetelése. A falak külsõ szigetelése akár 25-35%-kal is csökkenteni tudja a fûtésre felhasznált energia mennyiségét.

A homlokzat szigetelésénél két fontos dolgot is figyelembe kell venni. Egyrészt azt, hogy a szigetelés elõtt érdemes a homlokzaton lévõ ajtókat és ablakokat is hõszigeteltre cserélni. Így egy esetleges késõbbi nyílászárócsere miatt nem kell megbontani az elkészült szigetelést és a felújított homlokzatot. Másrészt fontos az is, hogy a homlokzat szigetelésével együtt a lábazatot is szigetelni kell.