Gyakran hallani, hogy valaki azért nem vásárol lakást vagy házat lakáshitelbõl, mert õ bizony „nem vesz ingatlant egy banknak”. Ez abból a félreértésbõl fakadhat, miszerint ilyenkor a bank a tulajdonos egészen addig, amíg a kölcsön utolsó részletét ki nem fizette az adós.

Ez azonban a hiteleknél nincs így, a tulajdonos azonnal a vevõ lesz, ami a tulajdoni lapból is világosan kiderül. A bankok persze védik az érdekeiket, ezért jelzálogjogot jegyeznek be az ingatlanra, amit elidegenítési és terhelési tilalommal védenek. A bankmonitor.hu szakértõi segítségével megnéztük, mit is jelentenek ezek, és miben korlátozzák a tulajdonos lehetõségeit a késõbbiekben.

Amikor valaki megvásárol egy ingatlant, akkor az adásvételi szerzõdés aláírása és a vételár megfizetése után õ lesz az ingatlan új tulajdonosa, ami a földhivatali bejegyzést követõen a tulajdoni lap II. részén is feltüntetésre kerül.

A bank azonban szeretné bebiztosítani, hogy szükség esetén hozzájuthasson a kihelyezett pénzéhez. A terhelési tilalommal érheti el ugyanis, hogy a tulajdonos ne értékesíthesse vagy ajándékozhassa el a fedezetet, illetve ne lehessen újabb terhet – például másik jelzálogjogot – bejegyezni rá.

A bankok számára az a legelõnyösebb, ha az adós a szerzõdés szerint törleszti a hitelét, mégpedig lehetõleg az abban foglalt futamidõ végéig     Fotó: freepik.com

Persze ez nem jelenti azt, hogy az adott ingatlant nem lehet eladni. Ehhez azonban a hitelezõ bank hozzájárulása szükségeltetik, amit meg is fog adni, amennyiben az adásvételi szerzõdésbe bekerül, hogy a vételárból elõször a tartozást rendezik, és csak a fennmaradó részt kapja meg a tulajdonos.

A lakáshitel felvételét követõen értékesített ingatlan az elmúlt években egyébként szép hasznot hozhatott, hiszen egy budai panellakás átlagos négyzetméterára például 834 ezer Ft volt most júliusban, ami két év alatt csaknem 50 százalékos növekedés. Azaz a tõketartozás visszafizetését követõen is lényegesen nagyobb összeg marad az adós zsebében, mint amennyi önerõvel eredetileg beszállt az üzletbe.

A bankok számára az a legelõnyösebb, ha az adós a szerzõdés szerint törleszti a hitelét, mégpedig lehetõleg az abban foglalt futamidõ végéig. Gyakori félreértés, hogy a bedõlt hitelek után plusz bevétele keletkezik a banknak, ez tulajdonképpen a lehetõ legrosszabb forgatókönyv mindenki számára.

Éppen ezért a bankok számos olyan mechanizmussal rendelkeznek, amelyekkel igyekeznek megakadályozni ezt, ilyen például a hitel átütemezése, amikor a futamidõ meghosszabbításával csökkentik a havi törlesztõk összegét.