2010 óta nem járt francia vezetõ politikus a közép-afrikai országban, mely hosszú idõn keresztül vádolta bûnrészességgel Párizst a negyed századdal ezelõtti, 800 ezer ruandai életet követelõ megrázó események kapcsán. Most Emmanuel Macron hivatalos ruandai látogatásán megtört a jég.
A Kigali Genocídium Emlékmûnél tartott beszédében az elnök ugyanis elismerte e helyen 250 ezer áldozat földi maradványait hantolták el hogy az akkori francia vezetés a tuszi kisebbség ellen genocídiumot elkövetõ hutu rezsim mellett állt, és túl keveset tett a gyilkosságok megelõzése érdekében. Persze mindennek volt elõzménye, hiszen elkészült az 1994-es események francia vonatkozásait feltáró, idén márciusban napvilágot látott párizsi jelentés, amit Paul Kagame ruandai elnök, aki 27 évvel ezelõtt a népirtásnak véget vetõ tuszi felkelés vezetõje volt, s aki a Franciaországot napjainkig vádoló ruandaiak vezéralakja is egyben, áttörésnek nevezett.
Megemlékezés a ruandai népirtás 20. évfordulóján 2014-ben Fotó: MTI
A Macron elnök megbízásából készült anyag terhelõ bizonyítékokat közölt az akkori francia kormány szerepérõl a ruandai véres eseményekben. Megállapításai között szerepel, hogy a hutu rezsimmel szoros kapcsolatot fenntartó párizsi vezetés vakságot tanúsított a hutu elit tuszik kiirtására való elõkészületei során, melyért súlyos felelõsség terheli. Franciaország bûnrészességére ugyanakkor nem talált bizonyítékokat az utólagos feltáró vizsgálat.
Kagame elnök aki Macron ruandai vizitjét megelõzõ héten Párizsban tárgyalt kijelentette: a jelentés kikövezte az utat a jövõbeni jó kapcsolatok megteremtéséhez a két ország között. A ruandai elnök a korábbi években igen fagyos kapcsolatokat ápolt Franciaországgal, a jövõbe viszont optimistán tekint: a bocsánatkérést nem várja el Emmanuel Macrontól. A kapcsolatok normalizálásához a francia felelõsség elismerése elegendõ. Ugyanakkor a tuszi túlélõk legfontosabb társadalmi szervezete, az Ibuka nyílt bocsánatkérést várt volna el a francia elnöktõl hazája nevében.
A Kigali Genocídium Emlékmûnél tartott beszédében Emmanuel Macron elismerte a franciák felelõsségét a ruandai népírtásban Fotó: MTI/AP/Muhizi Olivier
Emmanuel Macron az új generációt megtestesítõ vezetõ Franciaország élén, aki már a gyarmati korszak lezárultát követõen született. A France 24 írása szerint nem fél elismerni politikai elõdei a múltban elkövetett hibáit. A most 43 éves elnök korábbi választási kampánya során kijelentette, hogy Algéria gyarmatosítása emberiség elleni bûncselekmény volt hatalmas felzúdulást kiváltva ezzel a francia konzervatívok táborában. Franciaországban sokak szemében az egykori gyarmati rendszer egy viszonylag üdvös, termékeny idõszak volt a gyarmatosított országok lakosai számára is.
Paul Kagame ruandai elnök aki Macron ruandai vizitjét megelõzõ héten Párizsban tárgyalt kijelentette: a francia beismerés kikövezte az utat a jövõbeni jó kapcsolatok megteremtéséhez a két ország között Fotó: France24.com
A francia elnök elrendelte a gyarmati francia erõk által Beninbõl és Szenegálból elrabolt mûkincsek visszaszolgáltatását, e hónapban pedig döntött az 5 milliárd dolláros szudáni államadósság leírásáról is. Egyes elemzõk véleménye szerint a francia diplomácia jó kapcsolatok kiépítésére törekszik azon, elsõsorban az angol nyelvet használó afrikai államok körében is, melyek kívül esnek Párizs tradicionális befolyási övezetén. Szudán ás Ruanda brit gyarmatok voltak egykoron, csakúgy, mint Dél-Afrika Macron következõ úticélja.
