A Portfolio megbízásából 1000 fõs reprezentatív internetes kutatást végzett a Datalyze, hogy felmérje a jelenlegi megtakarítási szokásokat és attitûdöket. Nos, az adatok egészen döbbenetes képet mutatnak a magyarok anyagi helyzetérõl.

A felmérés szerint a lakosság mindössze 31 százaléka érzi magát anyagi biztonságban nagyjából vagy teljesen, 69 százaléka viszont nem igazán, vagy egyáltalán nem. A legveszélyeztetettebb csoportok közül a nõk 41%-a, a 40-64 év közöttiek 42%-a és az alapfokú végzettségûek 44%-a választotta a legrosszabb opciót.

A válaszadók mindössze 18 százaléka rendelkezik 6 hónapra elégséges pénzügyi tartalékkal, 61%-a viszont legfeljebb egy hónapig húzná ki jövedelem nélkül. Mindössze 39%-a rendelkezik legalább egy hónapra elégséges megtakarítással. Fél évig csak a 18 százalék húzná ki a tartalékából, ha most elvesztené a jövedelmét. Az alapfokú végzettségûek 56%-a és a nõk 49%-a nyilatkozott úgy, hogy hónapról hónapra él.

A legtöbb család készpénzben tartja a megtakarítását, a legismertebb megtakarítási konstrukció pedig az életbiztosítás, miközben a befektetési jegyrõl alig van fogalma a magyar lakosságnak. Ha tehetnék, a legtöbben befektetési célú ingatlanba vagy kriptopénzbe fektetnének, ezeket sokan infláció ellen is nyerõnek tartják.

A válaszadók fele érzi úgy, hogy legalább kétévnyi megélhetéshez elégséges megtakarítás kell ahhoz, hogy anyagilag biztonságban érezze magát. A több mint félévre elegendõ megtakarítással rendelkezõk 43%-a legalább 5 évnyi megtakarítással érezné magát biztonságban.

Az emberek 15 százaléka mondja azt, hogy inkább elégedett az anyagi helyzetével, 70% viszont inkább nem. Valamivel több, mint ötödük (22%) érzi úgy, hogy többet kellene ennek a helyzet javítása érdekében spórolnia, 20 százalékuk pedig úgy, hogy tudatosabban kellene megtakarítást választania.

A legtöbb család készpénzben tartja a megtakarítását      Fotó: Freepik

A több megtakarítás érdekében 13% dolgozna többet, 23% váltana állást és 16% szerezne új végzettséget. Feltûnõen kevesen bíznak a nagyobb kockázatvállalásban: mindössze 8 százalék vélte magára jellemzõ állításnak, hogy többet kellene kockáztatnia, amikor befektet.

A személyes ügyfélkiszolgálást 60 százalék részesíti elõnyben az online megoldásokkal szemben, miközben 58% azok aránya, akik szerint 20 év múlva már euróval fogunk fizetni.