Legkevesebb két halálos áldozatot követeltek a rendszerellenes megmozdulások a délkelet-ázsiai országban. Junta-ellenes tüntetõk százezrei vették birtokukba az utcákat a héten Mianmarban, ami az egyik legnagyobb demonstráció volt a február 1-ei katonai hatalomátvétel óta. Ráadásul általános sztrájkot hirdetett a Civil Ellenállási Mozgalom: a bevásárlóközpontok, üzletek, éttermek, de még a bankfiókok, kormányhivatalok is zárva voltak – mivel a tisztviselõk, alkalmazottak nagy számban a tüntetésekre voltak hivatalosak.

A tiltakozó tömegek a katonák uralmának akarnak véget vetni     Fotó: MTI/MTVA

A BBC.com beszámolója szerint a demonstrációk a nagyvárosok mellett a kisebb településekre, a távoli, vidéki övezetekre is átterjedtek: nagy tüntetések zajlottak Mandalayban, Myitkyinában és a tengerpart Dawei városában is. A tábornokok pedig csak az erõt ismerik és megfenyegették a protestálókat, hogy a tüntetéseken az életüket kockáztatják. A junta óv a lázadástól és az anarchiától, ugyanakkor csak a fõvárosban, Nay Pyi Tawban több mint 100 embert tartóztattak le a rendõrök a több tízezer tüntetõ közül.

A tiltakozó tömegek a katonák uralmának akarnak véget vetni, az ország demokratikusan megválasztott vezetõje, a Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyi asszony házi õrizetbõl történõ szabadon bocsátása érdekében demonstrálnak. Követelik Suu Kyi pártja, a Nemzeti Liga a Demokráciáért számos õrizetbe vett vezetõjének szabadságát is. Nem kérünk a juntából, demokráciát akarunk. Saját jövõnk megteremtése, felépítése a célunk – mondta el az egyik tüntetõ, Hlet Hlet Hlaing a Reuters riporterének Yangonban.

A szerzetesek is az ország demokratikusan megválasztott vezetõje, a Nobel-békedíjas Aung San Suu Kyi asszony házi õrizetbõl történõ szabadon bocsátása érdekében demonstrálnak      Fotó: Reuters

Az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia már szankciókat léptetett életbe a demokratikusan megválasztott kormányzatot puccs révén megdöntõ junta vezetõivel szemben, de már az Európai Unió is bejelentette, kész meghozni saját büntetõintézkedéseit Minmar vezetõ tábornokainak kárára. Idõközben a délkelet-ázsiai térségben igen nagy befolyással rendelkezõ Indonézia is közvetíteni próbál a válság rendezése érdekében. Jakarta mindkét féllel felvette a kapcsolatot Mianmarban és szóba került az indonéz külügyminiszter jövõbeni mianmari látogatása is az AFP hírügynökség tudósítása szerint.

A tábornokok pedig csak az erõt ismerik és megfenyegették a protestálókat, hogy a tüntetéseken az életüket kockáztatják     Fotó: Reuters

Christine Schraner Burgener, az ENSZ mianmari különleges megbízottja a France 24-nek adott interjúja során elmondta, reményei szerint a junta nem fogja brutálisan vérbe fojtani a rendszerellenes demonstrációkat. A tábornokoknak világos menetrendjük van a jövõre nézve: választásokat fognak tartani az országban, melybõl azonban valószínûleg ki fogják zárni Aung San Suu Kyi-t és pártját. Nyilvánvalóan hatalmon akarnak maradni, ez ellen pedig a nemzetközi közösségnek fel kell lépnie.