A 2022-ben megkérdezett uniós állampolgárok 8,3 százaléka számolt be arról, hogy 2021-ben nem tudott legalább minden második nap húst vagy halat fogyasztani, ez egy százalékos emelkedés az elõzõ évhez képest – írja az mfor.hu az Eurostat legfrissebb adatait alapján.

Ha kifejezetten a lakosság azon hányadát nézzük, akiket az elszegényedés veszélye fenyeget, azaz jövedelmük nem éri el a mediánbér 60 százalékát, ez a mutató rögtön megugrik, egészen 19,7 százalékra.

Mi a helyzet Magyarországon?
A vonatkozó magyarországi adatokat még decemberben közzétette a Központi Statisztikai Hivatal, ezek alapján a lakosság 13,9 százalékának, azaz nagyjából 1,3 millió embernek az asztalára nem jutott rendszeresen hús.

Az uniós összehasonlításban az elszegényedéssel fenyegetett réteg nagyságát nézve Magyarország a tárgyévben összességében a negyedik lett, csupán Romániát, Bulgáriát és Szlovákiát elõzzük meg.

A szegény magyarok még rosszabb helyzetben vannak
Ha kifejezetten a szegényebbekre vonatkozó statisztikát nézzük, sem jobb a helyzet, hiszen a havi nettó 125 570 forintos, a 2021-ben a szegénységi küszöbnek megfelelõ bérbõl élõk közel harmada, 29,6 százalék nem tudta megengedni magának, hogy rendszeresen húst egyen, ezen a téren nem is történt valódi elõrelépés 2016 óta.

A hazai helyzet pedig a nemzetközi összehasonlításban sem igazán fényes. Hiszen csakúgy, mint a teljes lakosság körében, itt is az Európai Unió legrosszabbul teljesítõ országai közé került hazánk, Bulgária, Románia, Szlovákia és Görögország mögött lemaradva.