Szörényi Levente, a magyar könnyûzene legendás alakja volt Veiszer Alinda videós interjúsorozatának legutóbbi vendége. A 78 éves zenésszel folytatott beszélgetés legfõbb, folyton visszatérõ témája az István a király volt. Szörényibõl elmondása szerint a talán legnépszerûbb magyar rockopera újrafeldolgozása nem hozza elõ a nosztalgiát, mert alapvetõen a rendezés, a megjelenítés újdonságaival van elfoglalva – írta a Telex.

Állítja, nem az õ dolga nosztalgiázni, hanem a közönségé. Szörényi úgy véli, „a közönség egy része nem akarja megérteni, hogy a Vikidál már nem tudja elénekelni Koppány szerepét”. Az 1983-ban bemutatott István, a király legnépszerûbb szerepe egyébként nem Koppányé, hanem Rékáé (a pogány törzsfõ megkeresztelt lányáé), a szereplõválogatáson arra szoktak a legtöbben jelentkezni.

Az idén negyven éves rockoperát az államszocialista kultúrpolitika vezetõje, Aczél György is „zseniális”-nak tartotta, és azt mondta róla, hogy „a Nemzeti Színházban a helye” . Szörényi némi keserûséggel hangjában elevenítette fel, hogy az elõadásról filmfelvétel olyan rossz minõségû volt, hogy ezen lényegében megbukott az István a király nyugati bemutatójának lehetõsége.

Szörényi Levente szerint a közönség egy része nem akarja megérteni, hogy a Vikidál már nem tudja elénekelni Koppány szerepét    Fotó: Wikipedia

Szörényi úgy jellemezte a politikailag tõle igen távol álló egykori szerzõtársát, Bródy Jánost, hogy õ egy „bozótharcos és ideologista”, ezért szerinte addig fogja folytatni a zenélést, amíg bírja. Szörényi saját meglátása szerint a zenének rendel mindent alá, ezért a Fonográf 2018-as koncertjével zenészként lényegében nyugdíjba vonult.

Az István a királyba hiába látják bele egyesek a rendszerváltás elõhírnökét, Szörényi szerint „gondolt a fene” 1983-ban a rendszerváltásra. A darab átütõ sikere „betakarta”, egy ideig nem tudta, hogyan tud majd továbblépni, kétségeit – a két dal kivételével teljesen az õ szerzeményeit tartalmazó – Végtelen úton címû 1986-os szólóalbumba írta bele.

Az István a királyt egyébként a határon túl csak 2003-ban mutatták be elõször, Csíksomlyón; Szörényi szerint az akkori magyar jobboldal és a darabot „pogány ihletésûnek” tartó egyház ellenkezése miatt. Végül egyébként Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök „tárgyalta le” a bemutatót Adrian Nãstase akkori román miniszterelnökkel, a bemutatón pedig Szörényi egyetlen fideszes politikussal sem találkozott.

Kereskedelmi tévékhez egyetlen tehetségkutató zsûrijébe sem hívták, de nem is menne, mivel nem szeret „bohóckodni”     Fotó: Veiszer Alinda mûsora

A siker az István a királyig nem járt együtt a pénzzel; kölcsönökre szorult, elõre felvette a jogdíjait – ami „sörözésre elég volt, de családalapításra már nem”. Már egy 1991-es interjúban is felszólalt a pénz hajhászása ellen, elmondása szerint igyekszik tartózkodni a vásárlástól „a saját lelki tisztasága és egyensúlya megõrzésére” érdekében.

Kereskedelmi tévékhez egyetlen tehetségkutató zsûrijébe sem hívták, de nem is menne, mivel nem szeret „bohóckodni”, és nem is szimpatikus neki az, hogy volt olyan jelentkezõ, akit megaláztak. A tehetségkutató mûfajával egyébként nincs baja, az István a király jubileumi változatához is rengeteg énekest hallgattak meg.