Az alapító, igazgató Csallány Gábor által Szentes-Nagyhegyen feltárt leletegyüttes több darabjával bõvült Koszta-múzeum helytörténeti gyûjteménye pénteken - tájékoztatta Irsai Farkas László igazgató az MTI-t.

A muzeológus elmondta, a közgyûjtemény állandó helytörténeti kiállítása 2006-ban nyílt, így megérett az idõ a tárlat felfrissítésére. E munka során megkerülhetetlen azoknak a régészeti leleteknek a bemutatása, melyeket 1930-ban a múzeumalapító Csallány Gábor tárt föl Szentes-Nagyhegyen.

Csallány Gábor bár hivatásszerûen csak 1926-ban lépett a muzeológus szakmába, már több mint három évtizeddel korábban, 1895-ben az akkor épülõ Szentes-Kunszentmárton út mentén értékes régészeti emlékeket mentett meg, majd az általa föltárt szarmata, avar és gepida sírok leleteivel megalapozta a vármegyei múzeum mûködését.

Az általa feltárt nagyhegyi temetõt a leletanyag alapján az 5. század második felétõl az avar foglalásig használták. Az elõkerült anyagok között Észak-Európában, a skandináv térségében gyártott fibula, valamint egy bizánci ereklyetartó is megtalálható. Mindezek arra engednek következtetni, hogy a nagyhegyi temetõt használó feltehetõen gepida közösségben élõk nagyon széles és kiterjedt kapcsolati rendszerrel bírtak Skandináviától egészen Bizáncig bezárólag.

A helytörténeti gyûjteménybe hetven év után visszatért mûtárgyak bronzcsattok, szíjvégek, aranyozott övdíszek az 1950-es évek elejéig tartoztak a szentesi múzeum gyûjteményébe, majd Szegedre a Móra-múzeumba kerültek.

A két közgyûjtemény vezetõjének megállapodása alapján a mûtárgyakat most ingyenesen kaphatta vissza a szentesi intézmény.