„Dachau szinte kézzel foghatóan figyelmeztet minket arra, hogy mire képes az ember, ha a Teremtõvel ellentétes lelkületben növekedik, ugyanakkor a világ ellenõrzésére vágyik. Az erõszak elpusztítja azt, amit szeretne megvédeni, vagyis az emberi méltóságot, az életet, a szabadságot” – írta Stanis³aw G¹decki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke a haláltábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából a püspöki konferencia honlapján.

A nácik által 1933. március 22-én létrehozott dachaui koncentrációs tábor Németország déli részén, Münchentõl mintegy 15 kilométernyire, északnyugatra feküdt. Ez volt a Harmadik Birodalom elsõ koncentrációs tábora, ahova az elsõ években német kommunistákat, szociáldemokratákat, szakszervezeti vezetõket, a Jehova tanúit, romákat, homoszexuálisokat és visszaesõ bûnözõket zártak.

Azon a bizonyos 90 évvel ezelõtti március 22-én 150 foglyot vittek a landsbergi, neudecki (München-Auban) és stadelheimi (München-Giesingben) börtönökbõl a dachaui táborba. A moszkvater.com cikke szerint elõször a bajor állami rendõrség õrizte õket, majd április 11-tõl a rendõrség és az SS együtt biztosította a tábor felügyeletét, ahol az SS, mint kisegítõ rendõrség volt jelen.

Dachau volt a Harmadik Birodalom elsõ koncentrációs tábora      Fotó: Vintage Everyday

Minden õrizetes egyenruhájára rávarrtak egy kis szövetbõl készített háromszöget, amit szögletnek hívtak. A különbözõ színek mutatták, hogy milyen okból tartóztattak le egy fogvatartottat. A piros a politikai foglyoké, a zöld a büntetett elõéletûeké, a kék az emigránsoké, az ibolyakék a Jehova tanúié, a rózsaszín a homoszexuálisoké, a fekete az aszociálisoké, majd a késõbbiek folyamán a sárga csillag a zsidó származásúaké.

Dachaut kiemeli a többi tábor közül, hogy ez a hely egyben az SS koncentrációs táboraiban alkalmazandó õrök kiképzõhelye is volt. Az itt begyakorolt szervezési modellek és eljárások váltak az összes náci koncentrációs tábor félelmetes mintájává.

Adolf Hitler rezsimje bemutató táborként és elrettentõ példának használta a dachaui tábort. Külföldi megfigyelõket hívtak meg, hogy tanulmányozzák, másrészt propagandacélokra használták fel, cikkeket jelentettek meg róla a sajtóban.

Azon a bizonyos 90 évvel ezelõtti március 22-én 150 foglyot vittek Dachauba     Fotó: Wikipedia

Ám másnak is ez a tábor adott helyet, ami miatt Dachau még inkább hírhedtté vált. Itt végezték az „orvosi kísérletek” is. Például az „Alulnyomás” elnevezésû kísérlet-sorozatban több száz fogoly testét hûtötték 25 fokra, mások magasnyomású kamrákban vesztették életüket, õrültek meg.

A tábor vezetõ orvosa, von Weyherns 1941 februárjától a „Gyulladás” nevû kísérlet sorozaton belül biokémiai vegyszert tesztelt a foglyokon, míg Claus Karl Schilling orvos elkezdte az elsõ kísérleteit malária elleni gyógyszerekkel – 1100 embert fertõztek meg direkt –, melyeket egészen 1945. április 5-ig folytathatott.

1944. május 11-én ugyanakkor olyan történt Dachauban, ami valóban egyedi volt a többi koncentrációs táborhoz képest. Ugyanis hat olyan nõvel, akiket egyébként a ravensbrücki, kifejezetten nõi lágerbõl vezényeltek át, megnyitották a tábor elsõ bordélyházát. Az, hogy ki vehette igénybe a hölgyekre rákényszerített szolgáltatásokat, az döntötte el, ki hogy teljesített a kényszermunkában.

A teljes cikket a moszkvater.com oldalon olvashatják el.