Trianon
Június 4-e az a nap, ami alapvetõen határozta meg népünk sorsát a késõbbiekben. Családokat szakított szét, egy országot csonkított meg, és végérvényesen elültette a gyûlölet magvait a Kárpát-medence népei között.
Pedig ez az a nap, amikor ismét önálló magyar állam született. Egy régi, önmagához képest egyharmadnyi területre összezsugorított Magyarország, amely Európa egyetlen egykori, történelmi önmagával határos országa lett.
A szerzõdés kimondta, hogy az OsztrákMagyar Monarchia felbomlott, s ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerrõl 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.
A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala vármegye nyugati pereme, a Muraköz és baranyai háromszög a SzerbHorvátSzlovén Királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került, Lengyelország pedig északon Szepes és Árva vármegyébõl kapott területeket.
Egy régi, önmagához képest egyharmadnyi területre összezsugorított Magyarország, amely Európa egyetlen egykori, történelmi önmagával határos országa lett Fotó: wikipedia
A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A trianoni szerzõdés az etnikai állapotokat, az 1910. évi népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, ennek fele összefüggõ tömbben a határok mentén.
A békediktátum kimondta az ország függetlenségét, meghatározta határait, és megtiltotta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bárkivel államszövetségre lépjen.
Nem véletlenül lett ez a nap a nemzeti összetartozás napja.
