Magyarország összes önkormányzatát, állami intézményét és szakszervezetét bevonják abba a szocreál festmény, szobor és tárgyak felvásárlásba, ami az 50-es, 60-as évek kallódó, eltûntnek hitt mûveket tárja fel. Babarás Géza festményszakértõ szerint ugyanis ennek a korszaknak a mûvészete nincs kellõen feltárva, reprezentálva, mert az alkotások többségének nem ismerik a jelenlegi helyét.

Az országos gyûjtés, felvásárlás alatt nemcsak a kor támogatott mûvészei, kismesterei által készített kallódó festményeket, hanem a korszak tiltott, tûrt kategóriába sorolt festõmûvészek alkotásait is keresi a szakértõ, ugyanis szerinte így lesz teljes az adott korszak mûvészete.

Egy retrokiállítás kedvéért felvásárolják az 50-es, 60-as évek óta kallódó, eltûntnek hitt mûveket     Fotó: 10perc.hu

„Ahhoz, hogy ezeket megtaláljuk, több mint 3200 önkormányzathoz szeretnénk eljuttatni a felhívásunkat, valamint megyei önkormányzatokhoz, akik a rendszerváltás elõtt támogatói, felvásárlói voltak a kor mûvészeti alkotásainak. Valószínûsíthetõ, hogy a régi-új szakszervezeteknél is jelentõs számban találhatóak egykori munkás-, paraszt életképek, gyári munkásokat, szövetkezeti földmûves munkákat ábrázoló, szocreál festmények” – állította a 10perc.hu kérdésére Barabás Géza.

Ennek az 50-es és 60-as években született mûvészeti alkotások jó részét a rendszerváltáskor raktárakba helyezték vagy elkallódott és „magántulajdonosokhoz” kerültek, és az említett idõszak aktív festõinek mûvei közül csupán kevés számú darab ismert.

Nemcsak a kor támogatott mûvészei, kismesterei által készített kallódó festményeket, hanem a korszak tiltott, tûrt kategóriába sorolt festõmûvészek alkotásait is keresik      Fotó: 10perc.hu

„Somogyi Imre, Mácsai István, Csáki-Maronyák József és sok más festõmûvész ebben a korban azokat a témákat festették meg, amiket a párt elvárt tõlük, ami támogatott volt: a parasztság és a munkásság mindennapos munkáit, életkörülményeit, pártvezetõk portréit. Függetlenül attól, hogy a szocialista társadalmi rendszer csõdöt mondott, a politikai része a történelem szemétdobjára került, de az ebben a korban készült festményeknek, szobroknak mûvészeti értéke van” – jelentette ki Barabás.

A legszebb falusi-, gyári munkásokat ábrázoló életképekbõl, szobrokból, szocreál tárgyakból Barabás kiállítást is szeretne rendezni Budapesten, hogy minél többen megismerkedhessenek a kor mûvészetileg értékes mûveivel. Sõt, dokumentumfilmet is készítenének a gyûjtés folyamatáról egészen a kiállítás megnyitásáig.