A nácik által 1933. március 22-én létrehozott dachaui koncentrációs tábor Németország déli részén, Münchentõl mintegy 15 kilométernyire, északnyugatra feküdt. Ez volt a Harmadik Birodalom elsõ koncentrációs tábora, ahova az elsõ években német kommunistákat, szociáldemokratákat, szakszervezeti vezetõket, a Jehova tanúit, romákat, homoszexuálisokat és visszaesõ bûnözõket zártak. A tábor neve ugyanakkor az elsõ pillanattól kezdve félelmet keltett a társadalomban.

Azon a bizonyos március 22-én 150 foglyot vittek a landsbergi, neudecki (München-Auban) és stadelheimi (München-Giesingben) börtönökbõl a dachaui táborba. Elõször a bajor állami rendõrség õrizte õket, majd április 11-étõl a rendõrség és az SS együtt biztosította a tábor felügyeletét, ahol az SS, mint kisegítõ rendõrség volt jelen. Másnap már elkövették az elsõ gyilkosságokat Benario, Goldman és Kahn nevû õrizetesek sérelmére.

A dachaui koncentrációs tábort az akkor még müncheni rendõrfõnök, Heinrich Himmler rendeletére 1933 márciusában hozták létre   Fotó: Wikipedia

A zsidó származásúak száma az Anschluss és az 1938. november 10-11-i Kristályéjszaka után nõtt meg Dachauban, ahol a történészek számításai szerint 1933 és 1945 között több mint 188 000 embert tartottak fogva. Az itt elpusztult áldozatok pontos száma nem ismert, és valószínûleg már soha nem is nyomozható ki.

Ugyanakkor ami Dachaut kiemeli a többi tábor közül az az, hogy ez a hely egyben az SS koncentrációs táboraiban alkalmazandó õrök kiképzõhelye is volt, és az itt begyakorolt szervezési modellek és eljárások váltak az összes náci koncentrációs tábor félelmetes mintájává.

A történészek számításai szerint 1933 és 1945 között több mint 188 000 embert tartottak fogva Dachauban, ám az itt elpusztult áldozatok pontos száma nem ismert, és valószínûleg már soha nem is nyomozható ki     Fotó: Wikipedia

Adolf Hitler rezsimje bemutatótáborként és elrettentõ példának használta a dachaui tábort. Külföldi megfigyelõket hívtak meg, hogy tanulmányozzák, másrészt propagandacélokra használták fel, cikkeket jelentettek meg róla a sajtóban. Ám egy idõ után már teljesen másról szóltak a mindennapok Dachauban. Itt végezték az “orvosi kísérletek” is. Például az „Alulnyomás” elnevezésû kísérlet-sorozatban több száz fogoly testét hûtötték 25 fokra, mások magasnyomású kamrákban vesztették életüket, õrültek meg.

A dachaui tábor volt az utolsó elõtti koncentrációs tábor, amit felszabadítottak a szövetségesek. 1945. április 29-én az amerikai 42. és 45. gyalogos hadosztály bevonult a táborba. Amikor a katonák elérték a tábort, 32 ezer legyengült foglyot, 8 ezer hullát, egy krematóriumot és egy használatba nem vett gázkamrát találtak. A holttestekkel teli vagonok és épületek láttán megdühödött amerikai katonák majd 50 elfogott SS-t lelõttek – többek között a tábor egyik legrettegettebb kápóját, Meansariant –, és a foglyok is tucatnyi õrrel, kápóval végeztek.

A teljes cikket elolvashatja a moszkvater.com portálon.