A legjelesebb középkori mesterek szinte mindegyike megfestette a kisdedet és édesanyját, Máriát. Maga a reneszánsz egyik legnagyobbja, Leonardo da Vinci sem volt ez alól kivétel, és mindkét ismert Madonna-festménye a szentpétervári Ermitázsban található. Ma a mûvészettörténet összesen 24 festményrõl tud, amit Leonardo nevéhez kötnek, és ezek közül mindössze 15-rõl lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az õ alkotása. A legtöbb alkotást a Louvre-ban láthatja a közönség, ahol összesen 5 festménye látható Leonardónak, míg a második legnagyobb gyûjtemény, két Leonardo-festmény az Ermitázshoz tartozik.

A Mester két Madonnája – a Madonna Benois és a Madonna Litta – a Régi, vagy Nagy Ermitázsban, a Leonardo da Vinci teremben van kiállítva, amely nemcsak a leglátogatottabb része a múzeumnak, hanem a hozzáértõk szerint egy belsõépítészeti remekmû. Ez az a terem, ahol minden pillanatban van látogató, és aki egyszer is eljut az Ermitázsba, nem hagyja ki a két Madonnát a megnézendõ mûtárgyak körébõl.

A Benois-család 1914-ben akkori rekordárért, 150 ezer arany rubelért – ez akkor körülbelül 1,5 millió dollárnak felelt meg – adta el II. Miklós cárnak      Fotó: Ermitázs

Mindkét festmény a Szûzanya és a Gyermek képe, címük tulajdonosainak vezetéknevét is viseli. Mindkettõnek megvan a maga története, miként került Oroszországba. Külön érdekességük, hogy amíg az egyik esetében – a Benois Madonna, vagy, ahogy másként nevezik, Madonna és gyermeke (1478) – fel sem merül más alkotóként, mint Leonardo, addig a másiknál – a Litta Madonna, más néven Madonna és gyermeke (1480-90) – már évszázadok óta zajlik a vita, vajon ténylegesen kinek a mûve lehet.

A szakértõk szerint a Madonna Littát nem Leonardo da Vinci, hanem valamelyik tanítványa fejezte be     Fotó: Ermitázs

Noha az Ermitázs és annak mindenkori vezetõi egyértelmûen azon az állásponton voltak és vannak, hogy a remekmû egyértelmûen Leonardo munkája, a mûvészettörténészek egy része – köztük vezetõ brit Leonardo szakértõ, Martin Kemp, oxfordi professzor és a Living with Leonardo címû könyv szerzõje – azt vallja, hogy a festmény csak részben a Mesteré. Mária fejét és a kép nagy részét vélhetõen Leonardo alkotta, ám a csecsemõ Jézust 1495 körül Leonardo egyik kedvenc tanítványa, Giovanni Antonio Boltraffio vitte vászonra, de legalábbis õ fejezte be. Olyanról is olvasni lehet a régi kutatásokban, hogy Marco d'Oggiono volt az, akinek a munkája révén lett kész a Madonna Litta. Cathy Locke díjnyertes képzõmûvész-festõ és mûvészettörténész professzor szerint nem kizárt, hogy a festményt tényleg nem az 1482-tõl az Utolsó vacsora képén dolgozó Leonardo, hanem a mester felügyelete mellett Boltraffio fejezte be.

A teljes cikket a moszkvater.com oldalon lehet elolvasni.