Úgy tûnik, eljött az ideje annak, hogy a kormány változtasson az árstoppolitikáján. A nagyobb üzletláncok az Alkotmánybíróságon támadták meg bizonyos élelmiszerek hatósági árát, míg most a Pulzus Kutató felmérésébõl kiderült, a magyarok nagy része kivezetné az üzemanyagárstopot.

A napi.hu megbízásából készült anyag szerint a kormány politikájának régóta fontos eleme, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások árát alacsonyan tartja, hogy a számlát kevésbé látható módon kelljen kiegyenlíteni. Ez történt a rezsinél, az élelmiszereknél, a hitelkamatoknál és az üzemanyagnál.

A benzinárstop, amellett, hogy a csõd szélére sodorta a független benzinkutasok jelentõs részét, ellátási zavarokat, ideiglenes készletproblémákat és üzemanyaghiányt eredményezett, de eközben nem kedvezett a kibocsátás-csökkentési célok teljesülésének sem.

Több lánc – maga a Mol is – korlátozta az egy napon vásárolható mennyiséget, így például vásárláskor rögzítik a forgalmi engedélyt is. A válságra reagálva maga a kormány is megtiltotta a magántulajdonú autókon és a mezõgazdasági munkagépeken kívül mindenkinek az olcsóbb tankolást.

Nos, a kutatás adatai szerint mindössze 11 százalék nem vezetné ki soha sem az intézkedést, míg a többség – 35 százalék – a fokozatos kivezetés mellett van, de 19 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyik napról a másikra megszüntetné, míg 24 százalék mennyiségi korláthoz kössék a hatósági árakat, vagyis csak bizonyos literig legyen érvényes.

Érdekes eredményt hoz a lakóhely szerinti megosztás: általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb településen lakik valaki, annál inkább kivezetné az árstopot. Budapesten például csak 5 százalék mondta, hogy soha nem vezetné ki, a községekben viszont 16 százalék.

Ugyanakkor az üzemanyaghiány sokkal nagyobb probléma vidéken, mint Budapesten, ahol, ha az egyik kútnál elfogy az üzemanyag, akkor egy kilométeres körzetben lesz három másik, ahol lehet, hogy tud tankolni. Egy-egy kisebb települést azonban jellemzõen fehér – hálózathoz nem tartozó – kutak látnak el, a következõ egység pedig messze van.

Komoly törésvonal nem látható a kérdésben, ha a kor szerinti bontást nézzük, de a 60 év felettiek nagyobb számban vezetnék ki azonnal az intézkedést, míg a fiatalok – akik vélhetõen nagyobb arányban használnak autót – kevésbé. A mennyiségi korláthoz kötött árazás a 40-59 évesek körében a legnépszerûbb.