A jövõben ugyanazon a napon tartják az európai parlamenti (EP-) és az önkormányzati választást Magyarországon. A döntés értelmében a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választását az elõzõ önkormányzati választást követõ ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselõk választásával egyidejûleg kell megtartani. Ez alapján a 2019 októberében mandátumot szerzett képviselõk és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart.

A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétõl azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés "a felelõs gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható". A jogszabály a kormánymegbízott elnevezést fõispánra változtatja.

Nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazították a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselõkéhez. Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékû ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükrõl és az érdekeltségeikrõl kell számot adniuk a képviselõknek. A jövõben a képviselõ családtagjainak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

A parlamenti képviselõkével azonos vagyonnyilatkozatot kell tennie a köztársasági elnöknek, a Médiatanács tagjának, a számvevõszék elnökének és alelnökének, az alapvetõ jogok biztosának és helyettesének, az Alkotmánybíróság tagjainak.

A jövõben az, aki részt vesz a miniszterelnök vagy a köztársasági elnök személyvédelemmel történõ közszereplésén, ezzel hallgatólagosan hozzájárul ahhoz, hogy róla kép- és hangfelvétel készüljön, ugyanakkor az érintett kérheti a felvételen történõ felismerhetetlenné tételét.