Egyre kilátástalanabb helyzetet jeleznek a Magyar Nemzeti Bank statisztikái a lakosság pénzügyi erejérõl.

Miközben az extra magas kamatok miatt a lakosság távol tartja magát a klasszikus hitelfelvételtõl, addig mindennapi kiadások finanszírozásában szerepet kapó likviditási hitelek felhasználása egyértelmûen azt mutatja, hogy egyre kevésbé tudnak kijönni a magyar családok a hónap végére a jövedelmükbõl, így azt kényszerbõl hitelbõl egészítik ki – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértõje.

Az év elsõ 5 hónapjában több, mint 50 százalékkal kevesebb lakáscélú és fogyasztási hitelt vettek fel a háztartások, mint 2022. hasonló idõszakában.

A családok lépése érthetõ, hiszen egy ma felvett 20 millió forintos 20 éves lakáshitel havi törlesztõrészlete 182 800 forint, ötödével, több, mint 32 ezer forinttal magasabb, mint amilyen törlesztéssel egy évvel ezelõtt lehetett szerzõdni a bankokkal.

Egy 5 millió forintos 5 éves futamidejû személyi hitel esetében pedig a tavalyi 118 ezer forint helyett idén májusban már akár 131 ezer forint a törlesztõ, amit kellett vállalnia a hiteligénylõknek.

Ugyanakkor a drasztikusan magas, 25 százalék feletti kamatok sem parancsolnak megálljt a mindennapi élet finanszírozását kiegészítõ hiteltermékek keresletének.

Ennek oka egyértelmûen az lehet, hogy a háztartások egyre nagyobb részének pénze elfogy a hónap során, s azt kénytelenek kiegészíteni.
Fotó: Freepik (Illusztráció)

Május végére 300 milliárd forint fölé emelkedett a lakosság folyószámlahitel jellegû tartozása. Utoljára 10 éve, 2013-ban volt példa arra, hogy a folyószámlahitelek állománya 7 egymást követõ hónapban is emelkedést mutasson – a keretek kihasználása tavaly november óta folyamatos növekedést mutat éves bázison – emlékeztet Gergely Péter.

A pénzügyi szakértõ ennél is aggasztóbbnak tartja, hogy 2015 februárja óta még nem volt olyan magas a lakosság hitelkártya tartozása, mint idén májusban: a kártyabirtokosok 146 milliárd forinttal tartoztak a hónap végén a bankjuknak.

A fenti adat annak fényében elgondolkodtató, hogy amíg a folyószámlahitelek esetében a tartozás „csak” a következõ havi fizetés beérkezéséig kamatozik (hiszen akkor a bank automatikusan levonja a tartozás összegét), addig a hitelkártya tartozások esetében a tartozás döntõ része hónapról-hónapra kamatos kamattal növekszik – az éves 26,44 százalékos átlagos hitelkártya kamat havi 2 százalékot meghaladó tehernövekedést takar – emlékeztet Gergely Péter.

A pénzügyi szakértõ szerint a fentiek miatt a hitelkártya tulajdonosoknak különösen fontos, hogy amikor lehetõségük van rá, azonnal fizessék vissza a teljes fennálló tartozást.

A hitelkeret minden visszafizetés után megnyílik, s kondíciók szerint akár 45 napig ingyen lehet használni a bank pénzét – ami kedvezõbb, mint a mínuszba ment egyenleg után rögtön kamatozó folyószámlahitel. Ugyanakkor a hitelkártya használat tudatosabb viselkedést igényel, mert különben igen sokba kerül.