Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy bevezeti a közös fizetõeszközként használt eurót. Milyen feltételeket kell teljesíteni ehhez, és van-e esély arra, hogy belátható idõn belül megvalósuljon a cél? Most ennek jártak utána a Bankmonitor szakértõi.

Matolcsy György jegybankelnök elmondása alapján legalább 2030-ig nincs realitása annak, hogy Magyarország bevezesse az eurót. Ennek apropóján most utánajártunk, elérhetõ távolságban vannak-e azok a kritériumok, amelyek teljesítése elengedhetetlen az euróövezeti csatlakozáshoz. A helyzet valóban kiábrándító: jelenleg a magyar adatok még csak meg sem közelítik a megkövetelt szinteket.

Az euró bevezetését megelõzõen az adott országnak el kell érnie a fejlettségbeli felzárkózás (konvergencia) meghatározott szintjeit, annak érdekében, hogy a közös deviza használatára való átállás zökkenõmentesen megvalósulhasson. Ehhez négy makrogazdasági feltételt kell teljesíteni:

• Árstabilitás: az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobban teljesítõ ország inflációs rátáját.
• Rendezett és fenntartható államháztartás: az ország nem állhat túlzott deficit-eljárás alatt.
• Hosszú távú hozamok: a hosszú távú hozamszint legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb árstabilitással rendelkezõ állam hozamszintjét.
• Árfolyam-stabilitás: az országnak legalább 2 évig részt kell vennie az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II), az elõírt normál ingadozási sávok betartásával, a saját deviza euróval szembeni leértékelése nélkül.
• A négy gazdasági kritériumon túl pedig további jogi feltételei is vannak az euróövezeti csatlakozásnak, például a jegybanki függetlenségre vonatkozólag.

A jegybankelnök által is megjelölt 2030-as év elõtt nem valószínû, hogy komolyan felvetõdhetne Magyarország euróövezeti csatlakozása      Fotó: Pixabay

A négy kritérium mindegyike komoly kihívást jelent a mai magyar gazdaság számára: sem az infláció mértéke, sem az államháztartás helyzete, sem a hozamszint, sem az árfolyam nincs olyan pályán, amely lehetõvé tenné a célok belátható idõn belüli elérését – fogalmazott a Pénzcentrum. Ilyen körülmények között még akkor is nagyon távoli ábránd lenne a magyar euró, ha egyébként meglenne rá a gazdaságirányítási akarat.

Mostani tudásunk szerint pedig egyelõre az akarat is hiányzik, és nincs kitûzött céldátuma a közös fizetõeszköz hazai bevezetésének. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy a jegybankelnök által is megjelölt 2030-as év elõtt nem valószínû, hogy komolyan felvetõdhetne Magyarország euróövezeti csatlakozása.