Jóval nagyobb mértékben nõttek a bevételeknél a havi megélhetési kiadások – derül ki a K&H biztos jövõ felmérésébõl, amely a 30-59 éves korosztály helyzetét vizsgálta. A válaszadók 92 százaléka havonta átlagosan 64 ezer forinttal költ többet a mindennapi életre, mint egy évvel korábban – számolt be minderrõl a hrportal.hu.

Az érintettek 5 százaléka 20 ezer forintnál alacsonyabb növekedést említett, 27 százalékuk 20-50 ezer forintról, 38 százalékuk 50-99 ezer forintról beszélt, míg több mint 20 százalékuknál 100-149 ezer forinttal nagyobb összeg ment el a mindennapi megélhetésre havonta. 5-5 százalék azoknak az aránya, akik 150-200 ezer, illetve 200 ezer forintot meghaladó emelkedést tapasztaltak.

A felmérés szerint átlagosan 64 ezer forinttal nõttek a havi kiadások, a mediánérték pedig 50 ezer forint, tehát a megkérdezettek fele ennél alacsonyabb, a másik fele pedig magasabb kiadásnövekedésrõl számolt be.

A nõk körében 67 ezer forint volt az átlagos költségnövekedés, a férfiaknál 60 ezer forintot tett ki. A harmincas korosztály költségei nõttek a leginkább, átlagosan 68 ezer forinttal, a negyveneseknél 63 ezer, az ötveneseknél 59 ezer forint az átlag.

A jövedelemszintek szerint megbontva az átlagot az derült ki, hogy a magas jövedelmûek megélhetési költségei nõttek a legnagyobb mértékben, átlagosan 70 ezer forinttal emelkedett a havi kiadásuk. Ehhez képest a közepes és alacsony jövedelmûeknél 62 ezer és 57 ezer forint volt az átlagos növekedés. Azokban a háztartásokban, amelyekben gyermeket is nevelnek, a megélhetési kiadások 73 ezer forintos emelkedésérõl számoltak be az emberek, szemben a gyermektelenek 57 ezrével.

A megkérdezettek 3 százaléka nem tapasztalt változást a megélhetési kiadásoknál, 5 százalékuknál pedig még csökkent is. Õket is figyelembe véve a 30-59 éves korosztály tagjainak átlagban 60 ezer forinttal emelkedtek a havi kiadásai.

A válaszadók beszámolói szerint ugyanakkor átlagosan 14 ezer forinttal emelkedtek a bevételeik. A különbség nagyjából négyszeres, így a végsõ szaldó 46 ezer forint, azaz a megkérdezettek anyagi helyzete átlagosan ennyivel kedvezõtlenebb lett egy év leforgása alatt.